OROSZORSZÁG KÉSZ MINDEN ADOSSÁGA HATÁRIDŐ ELŐTTI RENDEZÉSÉRE
 
A hitelezők Párizsi Klubjának újabb ülésszaka májusban megvitatja Oroszországnak azt a javaslatát, hogy határidő elő hajlandó visszafizetni minden adósságát. Putyin orosz elnök csütörtökön Tomszkban az orosz-német gazdasági fórumon kijelentette, hogy Oroszország már a legközelebbi jövőben letörleszti minden adósságát a Párizsi Klubbal szemben. Az elnök azt a reményét fejezte ki, hogy Németország élni fog alkalommal és elfogadja az orosz ajánlatot.
Oroszország már rendelkezik bizonyos tapasztalattal hasonló, határidő előtti törlesztések területén. 2005-ben ugyancsak határidő előtt rendezte a Szovjetunió 15 milliárd dolláros adósságát a Párizsi Klubbal. A Szovjetuniótól örökölt és az újonnan felvett kölcsönök összege elég jelentős. Jelenleg csupán a szovjet adósság révén mintegy 20 milliárd dollárral tartozik Oroszország a Párizsi Klubnak. Ennek az adósságnak kezelése jelentős mértékben terheli meg az orosz költségvetést. Éppen ezért a határidő előtti törlesztés előnyös lenne Oroszország számára, véli Szergej Sevcsenko szakértő.
Oroszország évente elég nagy összegű kamatot fizet, illetbe úgynevezett kölcsönkezelési dijat. Volt idő, amikor az ilyen kezelési dij elérte a költségvetési összeg 20 százalékát és ez a szociális programok jelentős megnyirbálására késztette akkor a kormányt.
Az adósság kezelése mindig súlyosan terheli a költségvetést, éppen ezért határidő előtt törleszteni az adósságot, természetesen mindig nagyon előnyös. Ebben az esetben az orosz kormánynak tágabb tere nyilik belső költségvetési programok finanszirozására.
De itt felvetődik egy másik probléma: hajlandók-e a hitelezők elfogadni ezt a javaslatot. Az évi hét-kilenc százalékos kamat távolról sem kis összeg. Azt láthatjuk tehát, hogy minél tovább használjuk a kölcsönként felvett pénzt, annál nagyobb a hitelezők jövedelme. Németország beleegyezése a határidő előtti törlesztésbe, - nem elegendő. A Párizsi Klub valamennyi tagországának beleegyezése szükséges. Igy tehát az adósság határidő előtti visszafizetése hosszas tárgyalások és kölcsönös engedmények kérdése.
02.05.2006
 
 
KALASNYIKOV GÉPPISZTOLYOK ILLEGÁLIS GYÁRTÁSA RONTJA OROSZORSZÁG HIRNEVÉT
 
Az orosz fegyverexport képviselői megcáfolták az amerikai sajtónak azokat a közleményeit, amelyek arról szóltak, hogy Oroszország 1947 mintájú, elévült Kalásnyikov géppisztolyokat szállit Venezuelának. A fő orosz fegyverexportőr,
a Roszoboronexport képviselői kijelentették, hogy ezek az abszurd állitások azt a célt szolgálják, hogy kétséget keltsenek Oroszország üzleti partneri jó hirnevével szemben és természetesen, erkölcsi kárt okozzanak az orosz termelőknek.
A szerződésnek megfelelően Venezuela a legkorszerűbb AK-103 mintájú géppisztolyokat kapja, amelyeket az izsevszki fegyvergyárban gyártanak. Ami pedig az AK-47 mintájú fegyvert illeti, az ma már múzeumi ritkaságnak számit, amelynek gyártását hivatalosan már rég beszüntették.
De csak Oroszországban szüntették be. A régi mintájú géppisztolyok tényleges, illegális gáyrtása mindenhol folyik továbbra is, a pakisztáni kontár műhelyektől a lengyel és bolgár üzemekig. A Roszoboronexport hivatalos képviselőjének, Valérij Kartavcevnek véleménye szerint az ilyen illegális lőfegyver évi forgalma, pénzben kifejezve, meghaladja a két milliárd dollárt.
Ennek az illegális Kalásnyikov rendszerű géppisztolymennyiségnek 80-90 százaléka a nem szabadalmazott fegyvergyártás legrosszabb hagyományainak viszonyai közt készül. És evvel, szerény véleményünk szerint teljesen érdemtelenül rontják Oroszország jóhirnevét, lejáratják a világszerte ismert orosz fegyverkülönlegességet. A már rég lejárt szabadalom alapján vagy egyáltalán minden szabadalom nélkül gyártott lőfegyver exportja durván megsérti a nemzetközi egyezményeket és jognormákat.
Az amerikaiak Afganisztán és Irak új hadserege számára illegálisan forgalmazott AK-47 mintájú fegyveres vásárlásával Oroszország intellektuális tulajdonjogának megsértését ösztönzik.
A kelet-európai országok Kalásnyikov géppisztolygyártási szabadalma régen lejárt, új szabadalom beszerzésével pedig egyikük sem siet. Példaként emlithetjük meg, hogy a Nevada államban működő amerikai-bolgár vegyes vállalat, amelyik ilyen AK-47 mintájú Kalásnyikov géppisztolyokat gyárt, magától értetődőden – törvényellenes. Jelenleg csak Kina, Törökország és Szlovénia rendelkezik törvényes szabadalommal Kalásnyikov géppisztoly gyártására saját területén. Ezek az országok rendszeresen fizetik Oroszországnak a szabadalmi dijat. Moszkva természetesen birósági úton szándékozik üldözni intellektuális tulajdonjogának megsértőit.
27.04.2006
 
 
A 7 ÉVI NATO- MAGYARORSZÁGNAK CSAK GONDOKAT OKOZOTT
 
A NATO nem is olyan régen orosz-ukrán gyártmányú Ruszlán katonai szállitó gépet bérelt. Jelenleg ez a legnagyobb teherszállitó repülőgép a világon. Magyarország évente 25 órán át használhatja ezt a gépet. A magyar katonai költségvetésnek hat és fél millió forintjába kerül ennek a gépnek egy órai üzemeltetése. Nem olcsó mulatság, ismerik be Budapesten, viszont egyetlen járattal egy egész alegységet lehet Afganisztánba inditani teljes felszereléssel, beleértve a BTR-80-A páncéljárműveket is, amelyek különben szintén orosz gyártmányok.
Hallgatóink közül bizonyára sokabban merül fel a kérdés, hogy egyáltalán miért kell magyar honvéd alegységeknek ekkora távolságra repülniök, méghozzá ilyen drágán! A válasz erre a kérdésre csak egy lehet: a hivatalos Budapest megégette kezét Irakban, és most a még nem teljesen megbékélt Afganisztánban kivánja rehabilitálni magát az amerikaiak és a NATO szemében. Ez talán növelheti Magyarország tekintélyét a NATO-vezérkar szemében. De ugyan megéri-e? Az ország hét évi NATO-tagsága megmutatta, hogy a szövetség példás szolgálata igen terhes és távolról sem veszélytelen. A Pécs közelében lévő Tubes hegyen NATO-radarállomás jelenhet meg, amelyik az Európában lévő amerikai katonai objektumokat fedezi, de nagyon könnyen magára vonhatja iszlám terroristák figyelmét. Pécsett nagyon sokakat aggodalommal tölt el ez a „nyughatatlan szomszédság” – és nagyon is meg lehet érteni az aggodalmaskodókat. A magyar kormánynak viszont a Zengő hegyi kudarc után aligha van lehetősége visszalépni, függetlenül attól, hogy a választások második fordulója után ki kerül majd hatalomra.
Ehhez még csak annyit hadd füzzünk hozzá, hogy a magyar hadiipar nem kapta meg a nagyon előnyös NATO-megrendeléseket, amelyekre pedig annyira számitott.
Be kell tehát ismerni, hogy amig az EU-tagság Magyarországnak nemcsak újabb gondollal, hanem jelentős eredményekkel is jár, a hét évi NATO-tagság csak gondokat okoz, amelyektől különben teljesen mentes a szomszédos Ausztria.
27.04.2006
 
 
AZ EURÓPAI UNIÓ OROSZORSZÁG LEGFŐBB PARTNERE
 
A kétezredik évtől Moszkvában negyedévenként megjelenik a Korszerű Európa cimű folyóirat, amelyiknek szerkesztőbizottságát Nyikoláj Smeljov akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének igazgatója vezeti. Az akadémikus tudósitónknak akövetkezőket mondta:
- Ez elmúlt hat évben folyóiratunk tekintélyre tett szert. Nagyon jó a kiadvány Szerkesztőségi Tanácsa, amelyiknek olyan eredeti személyek a tagjai, mint a német Egon Bár, a francia Elen Karrer D Ankosz és mások. Kiadványunk széles témakört ölel fel, de mindenek előtt az olyan témák érdeklik, mint Orosszország Európában és Európa Oroszországban. Nagyon örülünk, hogy sikerült olyan folyóiratot létrehozni, amelyik nem kimondottan a szaktudósoknak szól, hanem mindenkinek, aki nemzetközi problémák iránt érdeklődik, vagyis bátran mondhatjuk, hogy a lap egyáltalán nem unalmas, sőt érrdekes! Azt hiszem, hogy éppen ezért olvassák egyre többen nemcsak nálunk, hanem külföldön is.
Az Európai Unió, mint ismeretes, Oroszország elsődleges partnere, - hangoztatja Smeljov akadémikus. - Véleményem szerint a Huszadik Század második felének egyik legfőbb vivmánya ennek az életképes konstrukciónak létrehozása, amelyiknek keretében sikerült kibékiteni egymással olyan ádáz ellenségeket, mint Németország és Franciaország, Németország és Lengyelország – és nemcsak őket. Oroszországnak kétségtelenül érdeke, hogy fejlessze kapcsolatait az egész Európai Unióval és a szervezet minden egyes tagországával is. Ezt a gondolatot hangoztatta Madridban Putyin orosz elnök is, akinek spanyolországi hivatalos látogatása rendkivül eredményes volt. De véleményem szerint nem kevésbé fontos az orosz államfő küszöbön álló magyarországi és csehországi látogatása sem. Hiszen mindkét ország évtizedeken át legközelebbi gazdasági partnerünk volt. Aztán egy időben eltávolodás kezdődött köztünk, ami egyik fél számára sem járt haszonnal. És ma Közép- és Kelet-Európa országaival ismét lendületesen kezdenek fejlődni kapcsolataink. Ez a folyamat törvényszerű és nagyon pozitiv.
A kétezerhetedik évben jár le Oroszország és az Európai Unió Partnerségi és Együttműködési Egyezménye, folytatja az akadémikus. Sükséges-e ennek az egyezménynek prolongálása? Nem, egyáltalán nem szükséges. És ebben teljesen egyetért Putyin elnökkel, aki Madridban hangoztatta, hogy új bázis-okmányt kell kidolgozni, amelyik a mai helyzetet tükrözi, nem azt, ami a múltban volt. Hiszen az elmúlt években nagy változások mentek végbe az Európai Unióban Oroszországban és együttműködésükben is. Az új egyezménynek a jövőbe kell mutatnia, éppen ezért abban nemcsak Oroszország és az Európai Unió „közös térségeit” kell rögziteni, hanem ki kell jelölni e tervek végrehajtásását szolgáló lépéseket is. Meg vagyok róla győződve, hangoztatja befejezésül Nyikoláj Smeljov akadémikus, hogy Oroszország mélyebb integrálódása az európai partnerekkel nagy előnyöket igér nekünk is és nekik is.
15.02.2006
 
 
AZ AMERIKAI KORMÁNYZAT NEM KIVÁNJA KIÉLEZNI VISZONYÁT OROSZORSZÁGGAL
 
Az amerikai kormányzat nem kívánja kiélezni viszonyát Oroszországgal, különösen az idén, amikor Oroszország elnököl a Nyolcaknál. Erre a következtetésre lehet jutni, Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter CBS tévétársaságnak adott interjúját elemezve.
Kiderül, hogy Bush elnök és csapata egyelőre nem kíván a washingtoni elit azon részére hallgatni, amelyik rendkívül kemény álláspontot képvisel Moszkvával szemben.
B: Condoleezza Rice szavai szerint az Egyesült Államok és Oroszország viszonya jelenleg a legjobban alakul. Persze, ez nem zárja ki azt, hogy bizonyos nézeteltérések is vannak köztük. Az amerikai diplomácia vezetője egyébként megint elutasította azokat a számos amerikai politikus által hangoztatott felszólításokat, hogy zárják ki Oroszországot a Nyolcak klubjából. Condoleezza Rice kijelentette: kijelenthetjük, hogy Oroszországban minden a legrosszabb állapotban van, visszatérünk a régi időkhöz és ki fogjuk zárni Oroszországot a NATO-Oroszország Tanácsból és a Nyolcakból. Vagy ezt is mondhatjuk az oroszoknak: szeretnénk, hogy maradjanak a nevezett szervezetek tagjai, de elvárjuk az ezen intézmények értékeivel összhangban álló magatartást. Egyszóval, Tatjána Sakleina amerikanista szavai szerint, mindez nem újdonság: az utóbbi években ugyanazokat a problémákat feszegetik:
- Milyen is Oroszország: jó vagy rossz? Milyen a magaviselete: helyes vagy helytelen? Mi a teendő adott esetben: meg kell-e büntetni, ki kell-e zárni Oroszországot, vagy közeledni hozzá, együttműködni vele, támogatást nyújtani neki? Erre a kérdésre nem adnak egyértelmű választ. A válasz mindig valahol középúton van. Mert Oroszország - bármennyire is rossz legyen, nyugati mércével mérve - nagy tekintéllyel bíró, hatalmas ország, amely óriási tartalékokkal rendelkezik. A nemzetközi viszonyok kolosszális jogalanya, amellyel nem lehet nem számolni. Meglehet, az Egyesült Államok azt is megtehetné, hogy Oroszország megádázabb bírálóira hallgat. Azonban a világfolyamatok szabályozása, a terrorizmus elleni harc, a globális problémák megoldása megköveteli az együttműködést Oroszországgal, és az Egyesült Államok, sőt az egész világ is, nem fordulhat el ettől az együttműködéstől. De nem kell illúziókkal élni. Oroszország mindig kritika tárgya marad, és kritikusai aligha lesznek objektívak.
14.02.2006
 
 
KOFI ANNAN AZ INDULATOK MEGFÉKEZÉSÉRE SZÓLIT A MOHAMED-KARIKATÚRA ÜGYÉBEN
 
Kofi Annan ENSZ-főtitkár az utóbbi napokban harmadszor szólitja mérséklésre a Mohamed próféta karikaturája miatt kitört indulatokat. Az ENSZ nyujorki főhadiszállásán vasárnap hozták nyilvánosságra a főtitkár erre vonatkozó nyilatkozatát.
Kofi Annan nyilatkozata tükrözi azokat az érzelmeket és hangulatot, amit a különböző országokban nyilvánitanak ki. Érthető, hogy a dán lapban közölt karikatúrára a reagálás különböző lehet a muzulmánok, a keresztények, a zsidók és más felekezetek hivei részéről. De az ENSZ-főtitkár nyilatkozata a jelek szerint számol mindegyikkel. Kofi Annan nemcsak az erőszak beszüntetését követeli, hanem osztozik a muzulmánok elkeseredésében is. «És azt hiszem, hogy itt hivő és nem hivő ember is egyet kell, hogy értsen abban, hogy a lelki aggodalmak nem igazolhatják az erőszakot, különösen amikor az olyanok ellen irányul, akik semmi néven nevezendő felelősséggel nem tartoznak ezeknek a karikatúráknak leközlésért». Ezek Kofi Annan szavai.
Mint ismeretes, a muzulmánok szeretik hangoztatni együttérző irgalmasságukat és vallásuk nem agressziv jellegét. És Mohamed próféta követői ezen tulajdonságainak legjobb megnyilvánulása az lenne az adott helyzetben, ha igy cselekednének. Sajnos, a dán, a norvég, az Európai Unió nagykövetségének felgyújtott és leronbolt épülete Sziriában, Libanonban, Indonéziában, Marokkóban és több más országban ennek éppen az ellenkezőjét bizonyitják. Az elkövetett vandál tettek extremizmusról, törvénytiprásról, a nemzetközi jog semmibe vételéről tanúskodnak. A Korán mint ismeretes a megbocsájtást és türelmességet prédikálja, és a dánok különben is bocsánatot kértek.
Gondoljuk csak el, hogy hová vezethet ha a most megnyilvánult bűnös logikát követjük. Hiszen az inkriminált karikaturát a dán lapból francia, spanyol, svájci, olasz, lengyel, bolgár, amerikai, sőt a muzulmán egyiptomi és jordániai lapok is átvették. Akkor tehát most az egész másfél milliárdnyi muzulmán világnak irtó háborút kell inditania valamennyi más vallás képviselői ellen? Pedig az egyik iraki csoport már éppen ilyen felhivással fordult a iszlám hiveihez. Innen már csak egy lépés az úgynevezett civilizációk háborúja, amiről a japán Fukujama és az amerikai Hantington irt. Nem szabad megengedni, hogy valóra váljanak jóslataik a muzulmán háborúk korszakáról. Hiszen Trabzon török városban már lelőttek egy katolikus papot. Ugyan mi köze volt az illetőnek a botrányos karikatúrához!
Megengedhetetlen bármely vallás hivei érzelmeinek megsértése. De ugyanolyan mértékben megengedhetetlen a minden józan határon túllépő erőszak is. Éppen ezért a kormányokra és vallási vezetőkre különleges felelősség hárul, hogy minden felmerülő nézeteltérést civilizált úton oldjanak meg. Párbeszéd és nem civilizációk háborúja útján. Annál is inkább, hogy a világ valami hasonlót már megtapasztalt, amikor l988-ban megjelentek Szalman Rusdi Sátáni Versei.
07.02.2006
 
 
MÉG EGYSZER AZ OROSZ-UKRÁN GÁZVITÁRÓL
 
Ukrajna hivatalosan beismerte, hogy megdézsmálja az ukrán területen át Európába irányuló orosz gázt. Ezt hangoztatta Putyin orosz elnök is a Kremlben rendezett nagy sajtókonferencián.
Az orosz államfő a beismerésnek magat a tényét pozitiv jelenségnek nevezte. Valóban van haladás, mivel az előző években Ukrajna szemérmetlenül lopta az orosz gázt, miközben úgy tett mintha semmi ilyesmiről szó sem lehetne.
Kijev most beismeri tettét. Csakhogy az európai fogyasztóknak ettől nem lett könnyebb a helyzetük. Alekszandr Annyenkov, a GÁZPROM egyik vezetője a helyzetről igy vélekedik:
- Olyan helyzetben, amikor gyakorlatilag valamennyi európai országban rendkivül kemény hideg köszöntött be, Ukrajna kihasználja tranzit-helyzetét és az európaiak rovására biztositja saját gázellátását, nemcsak saját szerződéses maximumait lépi túl, hanem az Európába irányuló export-mennyiség egy részét is elsajátitja, egyszerű nyelven szólva ellopja.
Ehhez annyit hadd fűzzünk még hozzá, hogy az ily módon, törvényellenes úton elsajátitott gáz mennyisége elérte a napi 80 millió köbmétert. Ukrajna Iyen módon az egyetlen olyan tranzit-ország, amelyik a legdurvább módon semmibe veszi a nemzetközi üzleti normákat és általában megsérti a nemzetközi együttműködés elemi szabályait.
Az lenne a logikus, ha az érintett közép-kelet-európai országok valamilyen módon hatni igyekeznének a szabálysértő tranzit-országra, rendre utasitanák, szankciók bevezetését helyeznének kilátásba vele szemben.
Bármily furcsán hangozzék is, de semmi ilyesmi nem történik. Az egyetlen ország, amelyik birálni merte és megengedhetetlennek nevezte a gáz törvényellenes elsajátitását, Olaszország volt.
Az energiaellátás problémáit vitatták meg most Budapesten nyolc közép-keleteurópai ország tanácskozásán. A Tanácskozás részvevői nem tartották szükségesnek, hogy csak egyetlen szót is ejtsenek Ukrajna eljárásáról. A magyar fővárosban összegyültek fő problémája az volt, hogy hogyan lehet csökkenteni függőségüket az orosz energiakészletektől, semmi bölcsebben nem voltak képesek kiötleni, mint azt, hogy milyen módon lehet megszabadulni az exportkötelezettségeit még a rendkivüli viszonyok közt is lelkiismeretesen teljesitő orosz féltől.
És mint mindig, a fő hangadó Lengyelország volt, amelyik most is újabb ötlettel állt elő: az Európai Unió keretei közt valamilyen Energetikai NATO-t kell létesiteni, amelyiknek leendő tagjai, keményen támogatják egymást, ha az álnok Oroszország elhatározná magát, hogy elzárja a gázcsapot. És ebbe a szent szövetségbe be kell kapcsolni az európai energetikai biztonság olyan nemes bajnokát is, mint Ukrajna.
Midezeknek a terveknek természetesen semmi néven nevezendő köze nincs az európai energetikai biztonságról való gondoskodáshoz. A biztonság garantálásához ugyanis rea lis tettek kellenek,mint például az északi gázvezeték épitése.
02.02.2006
 
 
UKRAJNA FOLYTATJA AZ EURÓPÁBA IRÁYNULÓ OROSZ FÖLDGÁZ MEGDÉZSMÁLÁSÁT
 
Nem is olyan régen még aligha akadtak Európában olyanok, akik elgondolkodtak azon, hogy naponta mennyi gázt fogyasztanak és mennyi gáz van egyáltalán. De a rendkivül kemény hideg, amelyik most elérte a szlovákokat, lengyeleket, magyarokat, románokat és osztrákokat is, a lapok fő témájává tette gázfogyasztás és gázszállitás számadatait. Ismételten megerősitést nyer, hogy mennyire létfontosságú európaipartnereink számára a gázvezeték, amelyen Szibériából a földgázt Európába szállitják. Szibériából, ahol különben ötven fokos hideget mutat a hőmérő. Bár csaknem az ország egész területén rendkivüli helyzet állt elő a hideg miatt és a fűtőanyagfogyasztás hirtelen megnövekedett, a GÁZPROM mindent megtesz annak érdekében, hogy eleget tegyen vállalt kötelezettségének. De aggasztó módon mégsem érkezik meg teljes egészében az orosz földgáz az európai országokba. És ennek egyetlen oka van: a tranzit-gáz egy része Ukrajnában marad. Mint ismeretes, az újévi gáz-vita idején az ukrán fél hivatalosan jelentette ki, hogy nincs különösebben rászorulva az orosz gázra és a 2006-ik évben csökkenti annak importját. De egy hónapsem telt bele és a zord tél megmutatta, hogy ez a számitás mennyire téves. És Kijevben semmi jobb megoldást nem találtak mint azt, hogy minden további nélkül medézsmálják a területükön áthaladó, más országoknak szánt gázt. Méghozzá nagyon is komolyan, naponta 50 köbmétert, sőt ennél is több földgázt, - nevezzük csak nevén a gyermeket, lopnak el. Az európai országok többségében megértéssel fogadták a GÁZPROM számára kialakult nehéz helyzetet. Disszonáns hangot csak Voznyák lengyel gazdasági miniszter engedett meg magának, aki kijelentette, hogy őt nem érdekli, hogy hol keletkeztek problémák a türkmén határon vagy bárhol máshol, mindenért Oroszország, illetve a GÁZPROM a felelős. Ukrajnát, ahol különben éppen a problémák keletkeztek, a lengyel miniszter meg sem emliti...
Meg kell itt jegyezni, hogy az Európai Unió strukturájában egyáltalán nem igyekeztek dramatizálni a helyzetet, sőt illetékesek hangoztatták, hogy a GÁZPROM-al a kapcsolatok a lehető legjobban működnek és Oroszország marad továbbra is az európai gázellátás gerince.
26.01.2006
 
 
OROSZORSZÁG MEGBIZHATÓ FORRÁS MARAD MAGYARORSZÁG ENERGIAELLÁTÁSA SZÁMÁRA
 
A magyar sajtóban már régen nem olvashatók olyan – Oroszországgal kapcsolatos – ideges kommentárokat, mint január elején. Az orosz-ukrán gázválság kellős közepén, amely részben érintette a magyarországi gázszállításokat is, az újságok Moszkva gázimperializmusáról és zsarolásról cikkeztek. A Népszabadságban Aczél Endre a következőket említette: Amikor Líbia zsarolni próbálta Vasingtont, az utóbbi nehézbombázókat küldött Tripoli térségébe. De szerencsére Vasington is, és Brüsszel is nagyon jól tudja, miben különbözik Moszkva Tripolitól vagy Belgrádtól. A válság gyors megoldásában nagy szerepet játszott az Európai Unió, amely konstruktív álláspontot képviselt a kialakult helyzetben.
Az érzelmek még egy újabb kicsapása következett, - bár nem olyan erős, mint az előző - amikor Oroszországban nagy fagyok köszöntöttek be és a Gazprom minden igyekezete ellenére a fő gázvezetékben megint csökkent a gáznyomás. A múlt hét végére javult a helyzet, és Magyarország teljesen felkészülten nézhet a nagyobb hidegek elébe.
Moszkva kész tárgyalni Magyarország és általában Európa energetikai biztonságáról. Az orosz félnek nincs ellenvetése a gázellátás forrásai diverzifikálásával szemben, természetesen, ha az nem ölt demostratívan oroszellenes jelleget. Kóka János energetikai miniszter meg fogja vitatni a kiéleződött problémákat a Gazprom vezetőjével, Alexej Millerrel és Viktor Hrisztenko ipari és energetikai miniszterrel. Moszkvában megjegyezték, hogy a gázkonfliktussal kapcsolatban a magyar hivatalos személyek részéről elhangzott nyilatkozatok korrektek és megfontoltak voltak. Magyarország hagyományos, megbízható partnerünk az energiahordozók szférájában. Budapesten is azonosan vélekednek Oroszországról. Moszkva meg fog tenni mindent annak érdekében, hogy a jővőben is erősítse jó hírnevét.
24.01.2006
 
 
AZ OROSZ LÉGIERŐ FŐPARANCSNOKA OROSZ TERVEZŐK LEGÚJABB MUNKÁIRÓL
 
Az orosz légierő gépparkját alaposan újitják fel hazai tervezők a hadsereg szakértőinek megrendelései alapján. Ezt sajtókonferencián közölte Vlagyimir Mihajlov hadseregtábornok, a légierő főparancsnoka. Az új vagy alaposan korszerűsitett gépek elvileg más sajátosságokkal rendelkeznek majd, amelyek sokkal nagyobb hatásfokot biztositanak ezeknek a gépeknek. A főparancsnok igy folytatta:
- Az ötöd nemzedéki repülőgép megalkotásával kapcsolatos munkák az ütemtervnek megfelelően folynak. Vannak bizonyos problémák a finanszirozással, de azok kisebb mértékben érintik a Védelmi Minisztériumot, mint a SZUHOJ tervező Irodát. A cég párhuzamosan gyárt RRJ polgári gépet és erre nagyon nagy összegeket kellett forditani. De az ötöd nemzedéki gép megalkotása az ütemterv szerint folyik. A kétezerhetedik évben már repülnie kell ennek a gépnek és egészen biztos, hogy repülni is fog, de lehet, hogy már a 2006-ik évben is.
Evvel párhuzamosan készül ugyan ennek a tipusnak néhány megkönnyitett válfaja is, de ugyanolyan karakterisztiával és ugyanolyan hajtóműve, csak nem két, hanem egy motorral. És nem 12 rakétával, hanem csak kettővel vagy néggyel. Sebessége is kisebb lesz valamivel. Hatásfoka ugyancsk nagy, az ára pedig alacsonyabb. Ezen kivül alapos korszerüsités és minden próbarepülés elvégzése után az elnök 2005 december harmincadikán kelt rendeletével a légierű állományába vették fel a TU-160 stratégiai bombázót. 2006-ban teljesen új gépeket kap a légierő a SZU-34 vadászgépek, a Mi-28 helikopterek formájában és az év végén új JAK-130-as gépek formájában. A főparancsnok továbbá azt is közölte, hogy harci ügyeletbe helyezték az SZ-400 TRIUMF új légvédelmi rendszert.
A szükséges kisérletek után az első rendszer Moszkva környékén telepitették. A továbbiakban mind a 35 légvédelmi ezredet ilyen rendszerrel látják el. Ez a rendszer nagyon eredményes a STELS technológiás új célok ellen. Ez a világon az első olyan rendszer, amelyik több rakétatipust alkalmazva meg tudja választani a célpontot. A 2006-ik évtől kezdődően beindul a munka a légér felderitése és ellenőrzése programján is. Helyreállitottunk kilenc LIRA-T tipusú rádiólokációs állomást is. Orosz területen már működik egy „láthatáron túli” állomás, de a jövőben több is lesz.
A főparancsnok beszélt a hadi-tecnikiai együttműködésről is külföldi partnerekkel, arról, hogy Oroszországban repűlőket képeznek ki India, Szudán, Szierra-Leone számára. Szó volt a Kinával, Tadzsikisztánnal, Üzbekisztánnal és Indiával megrendezett közös hadgyakorlatokról is.
18.01.2006
 
 
A KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK RÉSZVÉTELE IRAKBAN, GYENGITI A KOALICIÓS ERŐKET
 
Washington annak idején maximális erőfeszitéseket tett annak érdekében, hogy minél több ország küldje katonai kontingensét Irakba. Lengyelország saját felelősség-övezetet is kapott, amelyikbe a lengyeleken kivül beletartoztak a bolgár, az ukrán és némely más ország alegységei. Az amerikai propaganda ebben a fegyverbarátság követendő példáját látta.
Csakhogy távolról sem minden ment itt olyan simán. Erről tanúskodik az iraki megszálló közigazgatás első vezetője, az amerikai Paul Bremer most megjelent könyvében, amelyiknek cime: Egy évem Irakban. Bremer ebben a könyvében többek közt elmondja, hogy például Tyskevicz lengyel tábornok igyekezett kitérni az elől, hogy bolgár zászlóaljat is vezényeljenek a lázadó Kerbela városba, amikor ott felkelés robbant ki a radikális Mutkadi asz-Szadr mulla vezetésével. Ez a történet megismétlődött, amikor asz-Szadr alakulatai Hilla városban a megszálló közigazgatás rezidenciáját ostromolták. Az ugyancsak ennek a lengyel tábornoknak parancsnoksága alá tartozó ukrán kontingens Kut lakóhelységből visszavonult és csak hosszas rábeszélés után volt hajlandó az amerikaiak segitségére sietni.
Az ilyen szövetségesek bevonása a hadműveletekbe, csak gyengitette a koaliciós erők harcképességét, vonja le a következtetést Bremer. És hadd jegyezzük meg, hogy ez törvényszerű, hiszen maga Bremer beismeri, hogy a közép-kelet európai kontingensek harci kiképzése és hadfelszerelése sok tekintetben elmarad az amerikai csapatoké mögött. Ez pedig azt jelenti, hogy a leghevesebb harcokban azokat csak újabb veszteslégek érhették.
A bolgárok, a magyarok és ukránok kivonták alegységeiket Irakból az elmúlt év végéig. De jellemző, hogy a lengyelek a legveszélyesebb szakaszokat átadták az amerikai szövetségeseknek, januártól kezdve pedig egyáltalán nem vesznek részt hadmüveletekben.
Igy aztán a koaliciós erők mundérjának becsületét az Irak elleni invázió eredeti kezdeményezőinek, az amerikaiaknak kell védelmezniök.
17.01.2006
 
 
PUTYIN ELNÖK SZERINT MOSZKVA ÉS KIJEV A LEGHELYESEBB MEGOLDÁST TALÁLTA A GÁZ-VITÁBAN
 
Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországnak és Ukrajnának sikerült tökéletesen helyes megoldást találni a földgáz-konfliktusban. Putyin a kazah fővárosban, Asztanában találkozott Juscsenko ukrán elnökkel. Mindkét államfő Nazarbájev kazah elnök ünnepélyes beiktatása alkalmávan tartózkodik Kazahsztánban. Ezen a kétoldalu találkozón Putyin arra hivta fel a figyelmet, hogy nem szabad Moszkva és Kijev viszonyát csak az energetikai problémákra korlátozni.
Az energetikai és gáz-problémán kivül, amivel az utóbbi időben mi magunk is és kollégáink is olyan energikusan foglalkoztunk és bár nehezen, de mégis teljesen helyes és kölcsönösen előnyös megoldásra jutottunk, van más kolosszális problémakör is, mondta az orosz államfő. Gazdasági, politikai, tudományos, egészségügyi együttműködésre kell itt gondolni, az emberek közti kapcsolatokra, világhitott rá Putyin elnök és azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Oroszország és Ukrajna komoly lépéseket tehet mindezekben a szférákban.
Juscsenko ukrán elnök ugyanakkor azt a véleményét fejtette ki, hogy az utóbbi két hónapban a felek eléggé bonyolult, viharos időszakot, de mind mondotta, mindkét fél számára hasznos időszakot éltek át. Mindenki számára érthető, világos elvekre jutottunk, jelentette ki az ukrán elnök. Az ukrán államfő szerint ez volt az egyik legbonyolultabb időszak az ukrán-orosz kapcsolatokban és gratulált a kollégáknak ahhoz, hogy ilyen kolosszális erőfeszitések árán sikerült megoldani ezt a nehéz feladaatot, amely a gáz-problémához fűződik.
Az ukrán államfő egyetért Putyin azon véleményével, hogy most már más problémákra kell koncentrálni az erőfesszitéseket, nevezetesen a közös akciótervben foglalt problémákra. Juscsenko azt a reményét fejezte ki, hogy az a terv, Moszkvának és Kijevnek ez az „uti térképe” aláirásra kerül a legközelebbi jövőben. Az ukrán elnök fontosnak tartja, hogy a fontos kérdéseket a két ország vezetői tartják ellenőrzésük alatt. Evvel kapcsolatban hangoztatta, hogy Ukrajna érdekelve van abban, hogy minél előbb munkához lásson a Putyin-Juscsenko-bizottság. Az orosz államfő erre válaszolva közölte, hogy már meg is erősitette az orosz bizottság összetételét.
11.01.2006
 
 
A SVÁJCI TITKOSSZOLGÁLAT BIZONYITÉKAI A CIA TITKOS BÖRTÖNEIRŐL EURÓPÁBAN
 
Az Európai Unióban óriási botrányt keltett azoknak a dokumentumoknak nyilvánosságra hozása, amelyek cáfolhatatlanul bizonyitják, hogy Európában a CIA-nak titkos börtönei vannak, ahol terrorizmussal gyanúsitott személyeket tartanak fogva. A svájci titkosszolgálati forrásokból nyert adatokat, dokumentumokat vasárnap közölte a német nyelvü svájci lap, a Sontag Blick.
Ezekből az okmányokból világosan következik az illetékes román hatóság engedélyezte a CIA-nak területén hallgassanak ki Irakból és Afganisztánból oda deportált 23 személyt. Ezek az okmányok egyidejűleg azt is bizonyitják, hogy a CIA-nak titkos koncentrációs táborai és börtönei voltak nemcsak Romániában, hanem Koszovóban, Macedóniában és Ukrajnában is. Korábban Jevgényij Kusnarev, az ellenzéki ukrán párt, a Vidékek Pártja választási stábjának vezetője újságiróknak kijelentette, hogy a svájci lap közleménye egyáltalán nem tűnik lehetetlennek. Szemleirók nem egyszer hivták fel a figyelmet arra, hogy Juscsenko ukrán elnök lelkiismeretesen fizet azért a támogatásért, amelyben az Egyesült Államok részesitette őt a választások idején. Ezt a verziót támasztja alá az ukrán államfő és a CIA igazgatójának nemrégen Kijevben megtartott találkozója is, hangoztatja Kusnarev.
Az európai sajtó jelenti, hogy ezeket az okmányokat a svájci titkosszolgálat úgy szerezte meg, hogy 2005 novemberének derekán a legújabb svájci globális lehallgató rendszer, az ONIX útján sikerült megfejteni egyiptomi hivatalos hatóságok levelezését. Az eddigpélda nélkül álló információ kiszivárogtatás révén a sajtóba került okmányok olyan fax-példányok, amelyeket az egyiptomi külügyminisztérium műholdas hirközlési úton küldött meg londoni nagykövetségének.
Az Európa Tanács most ellenőrzi azokat az adatokat, amelyek szerint európai államok területén évek hosszú során át legalább 80 ezer személyt tartottak fogva a CIA börtöneiben és vetették azokat alá kinvallatásoknak. A terrorizmussal gyanúsitott személyeket a CIA gépein szállitották az európai országokba. Különben a CIA európai titkos börtöneinek kérdését már felvették az Európa Tanács Parlamenti Közgyülése januári ülésszakának napirendjére. Ezt orosz újságiróknak jelentette ki Konsztantyin Koszacsov, az orosz Állami Duma külügyi bizottságának elnöke az Iroda párizsi ülése után.
10.01.2006
 
 
AZ OROSZ-MAGYAR KAPCSOLATOK EREDMÉNYEI ÉS PERSPEKTIVÁI
 
Beköszöntött az új esztendő első hete, és itt az ideje megvonni az óév eredményeit az orosz-magyar kapcsolatok terén. A 2005. esztendő hangulatát Gyurcsány Ferenc miniszterelnök februári moszkvai látogatása határozta meg, amelynek során a magyar kormányfő Putyin elnökkel is találkozott. A pozitív dinamikát erősítette szeptemberben Mihail Fradkov orosz miniszterelnök budapesti munkalátogatása.
A kétoldalú kapcsolatok terén a pozitív folyamatok egyik legjobb bizonyítékául szolgálhat az olyan nagyon érzékeny mutató, mint az áruforgalom. Az utóbbi évtized során az Oroszországba irányuló magyar export volumene először haladta meg az egymilliárd dollárt, az áruforgalomé pedig az 5 milliárd dollárt. Igaz, ebben közrejátszott az is, hogy jelentősen növekedett az energiahordozók világára.
Az utóbbi időben az orosz fél jelentős erőfeszítéseket fejtett ki annak érdekében, hogy Magyarország megszakítás nélkül kapjon orosz földgázt, amelyet Ukrajna területén át szállítanak.
A magyarországi üzleti körök jogosan számítanak arra, hogy a Putyin elnök által meghirdetett nemzeti projektek az egészségvédelem, oktatás, lakásépítés, mezőgazdaság szférájában lehetővé teszik a magyar befektetések növelését Oroszországban. És ennek megvan már az alapja: 2006-ban a Csuvas Köztársaságban 2 ezer lakást adnak át, amelyet jelzáloghitel-program keretében építettek magyar bankok részvételével. Moszkvában szintén számítanak rá, hogy a Magyarországon orosz cégek kedvező feltételek mellett vehetnek részt a meghirdetett nemzetközi pályázatokban.
A kulturális csere terén ugyancsak a kölcsönös érdekeltség növekedését bizonyítja a magyar kulturális évad sikere Oroszországban és az orosz évad sikere Magyarországon. Hozzáfűzném még, hogy az újév küszöbén az orosz Állami Duma második, azaz döntő olvasatban törvényjavaslatot fogadott el a sárospataki könyvgyűjtemény jogos tulajdonosának való visszaszolgáltatásáról.
Azonban a népmondás szerinti hordó mézben volt egy kanál kátrány is, vagyis üröm is volt az örömben. Némely magyar finnugristák és médiumok részt vettek az Orosz Föderációban élő mari nép jogainak állítólagos megsértése körül kibontakozott hecckampányban. Azonban a Mari Köztársaságba ellátogatott hivatalos magyar képviselők nem támogatták a tisztán politikai jellegű oroszellenes kampányt.
Egyre több jele van annak, hogy a közeljövőben sor kerül Putyin elnök már régóta készülő magyarországi látogatására, amely kétségtelenül központi szerepet játszik majd az orosz-magyar viszony dinamikus fejlődésében.
Ma és tegnap rovatunk keretében Borisz Rogyionov hírmagyarázónk írását olvastuk fel.
05.01.2006
 
 
AZ EURÓPAI UNIÓ POLITIKIÁJÁBAN AZ EGYIK LEGFŐBB TÉMA – A KONZULTÁCIÓK IRÁNNAL
 
A teheráni orosz nagykövetség hivatalos jegyzéket intézett az orosz félhez és ismételten megerősiti azt a javaslatát, hogy orosz területen hozzanak létre iráni urándúsitó vállalatot. Az orosz jegyzék, amelyik csak megerősiti a korában tett orosz javaslatot, komoly hozzájárulás lenne az iráni nukleáris program körüli helyzet rendezéséhez. Az iráni reagálás, sajnos, csodálkozást keltett az orosz részéről. Hangoztatták, hogy Oroszországtól semmilyen konkrét tervet nem kaptak, és Irán általában kész bármely javaslatra, amelyik tiszteletben tartaná urándúsitási jogát saját területén.
Az orosz javaslat elutasitása nagyon felzaklatta a kedélyeket az európai országokban, nevezetesen Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban is. Mint ismerets, az Európai Unió nevében ez a három ország folytat tárgyalásokat Iránnal, de a tárgyalások egyelőre semmi eredményre nem vezettek. De az ügyet mégsem terjesztették a Biztonsági Tanács elé és erre aligha lesz lehetőség. Először is Irán nukleáris tevékenységét nagyon komoly mértékben ellenőrzi a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség. Ennek az Ügynökségnek pedig ténylegesen semmi alapja nincsen annak állitására, hogy Irán megsérti az atomsorompó-szerződést. Másodszor - teljesen nyilvánvaló, hogy az Irán elleni ENSZ-szankciókat a Biztonsági Tanácsban nem szavazná meg sem Oroszország, sem Kina. És végezetül, az Európai Unió maga sincs érdekelve merev intézkedések bevezetésében. Ha valóban szankciókat vezetnének be Irán ellen, Németország és Franciaország kolosszális anygai károkat szenvedne, mivel Iránnal folytatott külkereskedelmi forgalmuk elég nagy. Németország esetében például ez az összeg hat milliárd dollár.
A tárgyalások következő fordulóját januárban tartják Bécsben és az Európai Unió a tárgyalások felújitását most egyik fő külpolitikai céljának tartja. Irán pedig arra törekszik, hogy ezeken a tárgyalásokon elismertesse nukleáris programjának jogosságát, nevezetesen atomerőművek hálózatának kiépitését is a Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség ellenőrzése alatt.
26.12.2005
 
 
AZ OROSZ_UKRÁN FÖLDGÁZ-TÁRGYÁLÁSOK TOVÁBBRA IS EREDMÉNYTELENEK
 
Fradkov orosz és Jehanurov ukrán miniszterelnök találkozóján nem történt áttörés az Ukrajnába exportálandó orosz földgáz árának ügyében. És a probléma visszatért ismét a két illetékes gazdasági szervezet, - az orosz GÁZPROM és az ukrán NAFTAGÁZ hatáskörébe. Ennek a két konszernnek kell dönteni még az év hátralévő tiz napja alatt. Az ukrán miniszterelnök abban a reményben sietett Moszkvába, hogy megállapodásra tud jutni orosz kollégájával. Az idő sürget, az a veszély pedig, hogy az új évig nem sikerül megállapodni, ténylegesen időhiány-helyzetet teremt Ukrajna számára. Minden körülmények közt meg kell egyezni, de az orosz feltételeket sehogyan sem akaródzik elfogadni. Az ukrán fél tehát azt a taktikát választja, hogy az utolsó pillanatig alkudozni kell.
Az orosz GÁZPROM a maga feltételeit még a múlt héten leszögezte és azok változatlanok, gyakorlatilag Kijev számára nincs mozgástér. Ezer köbméter földgáz ára – 220-230 amerikai dollár, az ukrán fogyasztók csak ebben az esetben kapnak orosz földgázt. Bár Jehanurov ukrán kormányfő Moszkvából hazatérve kijelentette, hogy a két fél szolidáris egymással abban, hogy át kell térni az európai gazdasági normákra, a probléma csak a közös jegyzőkönyv végleges szövegének egyeztetése, de az orosz félnek mégis azt vetette szemére, hogy önkényeskedik az új árak kiszabásánál.
Az ukrán politikusok eléggé egységes véleményen vannak abban, hogy az ország maga szoritotta sarokba önmagát a Moszkvával folytatott tárgyalásokon. A kilenc hónapon át folyó tárgyalásokon minden orosz javaslatot egyből elutasitottak, vagyis a tárgyalások teljesen tárgytalanok voltak. És történt mindez olyan hangzatos nyilatkozatok kiséretében, hogy Ukrajna az Európai Unióba és a NATO-ba törekszik. Közben pedig a nyugati partnerek Kijev kezére játszottak, például minde további nélkül megadták Ukrajnának a piacgazdasági státust, közben megfeledkeztek arról, hogy annál inkább piaci alapokra kell helyezni a kapcsolatokat Moszkvával is, kizárva minden szentimentalitást. Evvel kapcsolatban Szergej Jasztrzsembszkij, az orosz elnök tanácsadója a következő módon reagált.
Nem szivesen beszélek olyan alapvető igazságról, hogy a piacgazdasági státus eleve tárgytalanná tesz minden szóbeszédet bármilyen barterről. Az Európai Unió professzorainak erről érdemes lenne elbeszélgetniök azokkal, akik Ukrajnában ilyen határozatokat hoznak.
22.12.2005
 
 
AZ EURÓPAI UNIÓ:BRÜSSZELTŐL BÉCSIG - ÉS TOVÁBB
 
Mint ismeretes, az Európai Unió december tizenötödiki – tizenhatodiki csúcstalálkozóján Brüsszelben hosszas és nagyon heves, indulatokkal teli viták után jóváhagyták az Európai Unió 2007 – 2013-ik évi időszakra szóló költségvetését. A legtöbb vitát a mezőgazdaság fejlesztésére irányuló dotációk elosztása keltette. A heves vitákban végülis Lengyelország mint a legnagyobb EU-újoncország, kivitta magának, hogy elmaradott vidékei fejlesztésére hatvan milliárd eurót utaljanak ki a 157 milliárdból. A csehek, a szlovákok és a magyarok persze csalódást éreznek, hiszen az ő érdekeiket csorbitották, némelyek még azt is mondogatják, hogy az európai szolidaritás illuziója azonnal füstbe megy, ahogy pénzről van szó...
Fjodor Lukjánov politológus,az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének vezető szakértője erről a kérdésről igy vélekedik: - Illuziók eloszlatása? Ez talán egy kis túlzás. Illuziókat nem oszlattak el, de ennél valami sokkal érzékelhetőbb esemény történt, ami az EU-nak nemcsak új, hanem régi tagjait is érinti. Az az általános benyomás keletkezett, hogy az Európai Unión belül a helyzet összezavarodott. És ami a legfontosabb itt, - egyáltalán nem világos, hogy hogyan tovább!
Emlékezetethetünk itt arra, hogy a nyugateurópai országok közeledése egymáshoz 50-55 éven át tartott, - folytatja az orosz politológus. - Ebben a folyamatban minden egyes lépést nagy körültekintéssel, alaposan átgondolva, minden vonatkozásban kiszámitva tettek. És ennek eredményeként alakult meg az erős Európai Unió, ami a maga nemében példátlan történelmi jelentőségű esemény volt. De a továbbiakban az EU keleti irányú hirtelen kibővitése, tiz új, főleg közép-keleteurópai állam felvétele rengeteg probléma felhalmozódásához vezetett. És nemcsak az itt a lényeg, hogy most az Európai Unió keretein belül olyan országok vannak, amelyek a gazdasági fejlettség nagyon különböző szintjén állnak, hangoztatja Fjodor Lukjánov, és ennek következtében különböző sebességgel haladó Európáról kezdtek beszélni magában az EU-ban. Nagyon fontos itt az, hogy mint kiderült, az EU keretében most eltérő politikai tudat-szinten lévő, eltérő politikai elfogultságú országok vannak, ami világosan nyilvánult meg az iraki háborúval kapcsolatban, a Bagdad ellen tervezett amerikai-brit hadművelet befogadásában.
Nyilvánvaló, hogy az Európai Unió keleti irányú kibővitésének tisztán ideológiai és egyáltalán nem gazdasági inditékai voltak, jegyzi meg az orosz politológus. A pénzügyi nézeteltéréseket nem is volt nehéz előre látni, ilyenek voltak és még lesznek is. A 2006-ik év január elsejétől Ausztria elnököl az Európai Unióban. Bécs nagyon határozottan kivánja felvetni az Európai Unió végleges határai kijelölésének kérdését. Ez érinti a balkán országokat és Török-
országot és természetesen Ukrajnát is. Az Európai Uniónak egyelőre nincsen távlati fejlesztési koncepciója. De annyi kétségtelen, hogy az Európai Unió további bővitése lelassul, talán nem is évekig, hanem évtizedekig tart majd. Ellenkező estben az egész szerkezet összeomlása következhet be, ami különben Oroszországnak egyáltalán nem érdeke, hiszen számunkra az Európai Unuió a legfontosabb stratégiai partner, mindenek előtt a kereskedelmi-gazdasági szférában. És Oroszország részt kiván venni az európai integráció elmélyitésében.
Éppen ezért van szükség új partnerségi és együttműködési szerződésre az Európai Unióval és nagyon reméljük, hogy azt a 2007-ik évben alá is irják.
22.12.2005
 
 
A MAGYAR ATOMERŐMŰVET SENKI SEM KIVÁNJA KISÉRLETI NYÚLLÁ TENNI
 
Egy szép napos őszi napon a Kossuth téren egy fiatalokból álló csoport jelent meg a parlament bejárata előtt nagy plakáttal kezükben, amelyiken ez a felirat volt olvasható: «Paks – hosszabitást ne!» A grinpisz-ifjaknak ez a hatásvadászó akciója aztán a TV képernyőjén is megjelent, de a képviselőkre nem tett különösebb benyomást. Az országgyűlés, jelentős szótöbbséggel, az ellenzék támogatásával is, jóváhagyta a kormány tájékoztatását a Paksi atomerőmű üzem ideje meghosszabbitásának előkészitéséről.
Az utóbbi időben az Európai Unió országaiban, bizonyára az olajárak rohamos emelkedésének hatására, szemmel láthatóan felgyorsult az úgynevezett csernobili szindróma leküzdése. Berluskoni olasz miniszterelnök arra szólitotta fel az EU-bizottságot, hogy hivatalosan is adjon „zöld utat” az atomenergiának. Franciaországban és Nagy-Britanniában alapos szakvizsgálat és korszerűsités után meghosszabbitják némely atomreaktor üzemidejét, és újabb atomerőművek épitését tervezik. Finnországban meghosszabbitották a Lovvisza atomerőmű üzemeltetését. Ez a finn atomerőmű pedig ugyanaz a Novovoronyezsi tipus, mint a Paksierőmű négy blokkja. Ez különösen fontos tény, mivel a zöldek azt állitják, hogy a Paksi erőművet kisérleti nyúllá akarják változtatni.
Hadd emlékeztessünk itt rá, hogy Paks a Magyarországon termelt villamos energia negyven százalékát adja, méghozzá olcsóbban mint sok hőerőmű. Nem is beszélve már a villanáyram importjáról. Ukrajna a napokban emelte egyszerre egyharmadával a Magyarországra exportált villamos energia árát.
Fradkov orosz miniszterelnök magyarországi látogatása során Budapesten bejelentették, hogy ha a Paksi atomerőmű korszerűsitésére versenytárgyalást hirdetnek, Oroszország azon részt fog venni. Az orosz szakemberek már elég gyakorlatot szereztek hasonló munkálatokban a Novovoronyerzsi atomerőmű modernizálása idején. Ororszország annak idején komoly erőt és eszközöket forditott a magyar atomenergetika kiépitésébe és igy joggal számithat arra, hogy a versenytárgyalás valamennyi részvevője számára egyenlő, kedvező feltételeket garantálnak.
20.12.2005
 
 
A BALTI ORSZÁGOKBAN ÉLŐ OROSZ AJKÚ LAKOSSÁG ÁLLANDÓ TÉMA OROSZORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZT
 
A Kalinyingrádi terület - ez a baltikumi orosz ankláv állandó téma Moszkva és Brüsszel viszonyában. Erről beszélt az Állami Dumában rendezett kerekaszrtaltalálkozón Szergej Jasztrzsembszkij az orosz elnök különképviselője is. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unio attól tart, hogy Litvánián át illegális bevándorlók juthatnak be az Európai Unióba Oroszországból. Éppen ezért Oroszország, diplomáciája gyakorlatában az első egyezményt kötötte Litvániával, amelynek értelmében kiutasithatják vissza egymás országába az illegális bevándorlókat.
A gyakorlat eloszlatta a kételyeket, nevezetesen az európaiak kétkedéseit is, hangoztatta az orosz elnök különképviselője. Szerencsére mindenki számára világossá vált, hogy ebben a kérdésben teljesen normálisan működünk együtt Litvániával és az Európai Unióval. A tranzit-egyezmény teljes mértékben bevált. A probléma nem mérgesedett el.
De amig a személyforgalom problémája igy egészében megoldódott, a teher tranzitforgalom Litánia területén át még megoldásra vár, -hangoztatta Jasztrzsembszkij. Egyelőre a gépkocsitranzit-fuvarforgalom terén sikerült csak előbbre jutni. Továbbra is vitatéma a vasúti teherforgalom bár itt is kirajzolódnak már némi eredmények. Továbbra is megoldatlan a kalinyingrádi lakosság útlevél-
problémája. Sokat kell még tenni a sengeni vizum kiadása kéredésében. A szó szorjs értelmében a legutóbbi héten nyert pozitiv megoldást az a kérdés is, hogy Kalinyingrádban litván konzulátus nyilt, közölte az elnök különképviselője és hangozatatta, hogy Kalinyingrád az első, kisérleti körzet lehet a külföldi tőke aktiv bevonására a különleges gazdasági körzet megteremtése után. Az európai vállalkozók ezt várják.
30.11.2005
 
 
«EURÓPA ARCULATÁROL», A DIOXINRÓL ES A RUSZOFOBIÁRÓL: EUROPA A PRÁGAI FÓRUM – 2000 UTÁN
 
Prágában megtartották a kilenc évvel ezelőtt alakult Fórum-2000 évi konferenciát. A Fórum megalakitásának egyik inditványozója az akkori cseh elnök, Vaclav Havel volt. A mostani találkozó témáját igy fogalmazták meg: «Kihivások és remények a huszonegyedik században».
Az adott témával kapcsolatos intellektuális elme futtatás nemcsak vonzó, hanem rendkivül hasznos foglalkozás is, különösen akkor, ha olyan magas rangú politikusok és szakértők csinálják, mint akik a Forum-2000 prágai évi ülésein vesznek részt. A Fórum megalakulása óta eltelt kilenc év alatt pedig annak évi ülésein olyan személyiségek vettek részt, mint például Bill Clinton, Simon Peresz (Schimon Peres), Henri Kisszindzser (Henry Kissinger), a Dalai Láma, Madlen Olbrajt (Madelein Allbright). A prágai találkozók nem egy záróokmányát az ENSZ hivatalos okmányaként fogadták el. A Fórum szervezői ez alkalommal is azt a célt tűzték maguk elé, hogy, - amint Vaclav Havel a meghivóban irta, - hogy Prágában Nóbel-dijasok és politikusok, a demokrácia ismert képviselői, helyzetelemzők, irók és más intellektüelek jöjjenek össze, hogy „felmérjék és megvizsgálják azokat a kulcsproblémákat, amelyek az új év ezredben az emberiség előtt állnak. Szakértői vélemények szerint az idei Fórum elég tekintélyesnek bizonyult. Elegendő csak olyan neveket megemliteni, mint André Glükszman (Andre Glucksmann) francia filozófus, Broniszláv Geremek (Brinislaw Geremek) volt lengyel külügyminiszter, az Európarlament képviselője, Dzseejmsz Vulszi (Jaaames Woolsey) egykori CIA-igazgató.
A volt csehelnök, amikor a Fórum megalakitását inditványozta, feltételezte, hogy a világ politikai és tudományos elitjének képviselői a harmadik évezred elejére, hogy úgy mondjuk, meg tudják majd emészteni az emberiséget érdeklő és aggasztó valamennyi fő problémát. Ezt természetesen nem sikerült megtenni részben azért sem, mert a kor, az idő egyre újabb meg újabb problémákat vetett fel. De maga „tiszta gondolatok prágai laboratóriuma” is, ha szabad ezt a kifejezést használni, a legalább is a kezdet kezdetén sokaknak ilyennek tünt ez a fórum, fokozatosan sajátszerű politikai osztályzatokat és tanácsokat osztogató műhellyé alakult. Erről tanúskodik többek közt a mostani ülés napirendjén szerepelt vitatéma is, amelyet igy fogalmaztak meg: „Demokrácia Belorussziában: a világközösség szerepe”. A téma megvitatására meghivták Alekszandr Milinkevicset, az ellenzék elnökjelöltjét is az elkövetkező belorusz elnökválasztáson, valamint Brajan Benet (Brian Benet), minszki brit nagykövetet is. A fórumról tudósitó Szabadság Rádió pedig olyan vitatémákat emelt ki, mint Európa változó arculata, a demokrácia kiterjesztése kelet felé és Oroszország szerepe a posztszovjet térségben.
Az európai politikusok és intellektüelek gondoskodása az óvilág arculatáról érthető. Megfigyelők véleménye szerint az idei prágai fórum részvevői azonos véleményen voltak abba, hogy a kontinens most történelmi válaszút előtt áll. És ez mindenek előtt avval kapcsolatos, hogy kolosszális méretekben kibővült az Európai Unió és ugyanakkor egyáltalán nem világos ennek a szervezetnek további jövője. Ez mind igaz. De a prágai kollektiv gondolat némely letéteményese a jószomszédság és együttmüködés egyenes útjának keresése helyett kerülőutakon, nagy vargabetűt irva igyekszik visszatérni a hidegháború idők konfrontációjának már alaposan elgazosodott kerékvágásába. Ez természetesen már nem a korábbi „vegytiszta” antikommunizmus, de az új, nem kevésbé veszélyes nyugat-intellektuális kórtünete, - egyszerü nevén nevezve a gyermeket – oroszgyűlölet.
A volt Cia-főnök, aki most félállásban értelmiségi szerepben tetszeleg, olyan elméletet terjeszt, hogy az európaiak kontinentális tudatának kialakulását akadályozza, ki hitte volna, milyen, - a viszonyuk Oroszországgal. Az ő „felfedezése” szerint 1815-től kezdve, ennek a dátumnak kiválasztása a volt amerikai kémfőnö körök titka marad, négy kisérlet történt, a négyes szám is minden bizonnyal a volt CIA-igazgató tudományos találmánya, tehát négy kisérlet volt arra Oroszország a demokrácia felé haladjon. És állitólag mindegyik diktaturához vezetett. Glükman francia filozófus ennél is tovább halad. A Szabadság rádiónak adott nyilatkozatában Oroszország elvi potenciálisan káros szerepéről beszélt. Bizonyiték erre az ukrán elnök dioxinnal eltorzitott arca. Az illusztris francia filozófus mindjárt általánosit is: ilyen módszert alkalmaztak a szovjetek és most az oroszok és azok, akik az oroszok mögött állnak. Geremek, az Európarlament lengyel képviselője Oroszországnak olyan álnok terveivel rémitgeti az európaiakat, hogy az olaj és földgáz segitségével kivánja magához ragadni a gazdasági és politikai hegemóniát a térségben.
Az ukrán elnök valóban sajnálatra méltóan eltirzitott arca - betegség következménye. Még nagy kérdés, hogy milyen betegségé. Az viszont, hogy Európa politikai arcát elcsúfitja az oroszgyülölet, sajnos, már kész tény! Csakhogy ebben az esetben a sajnálkozás már nem elegendő. Az adott politikai kórban szenvedőknek le kell küzdeniük a szovjetellenesség hazajáró szellemét és meg kell érteniük, hogy a mai Oroszország lépést tart a huszonegyedik század demokratikus folyamataival és az egyetemes európai fejlődési tendenciákkal. Amint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hangoztatta, európai választásunk logikája diktálja, hogy az Európai Unió nem egyszerü, de vezető partnerünk lesz. És ehhez hadd jegyezzük még meg, hogy aligha sikerül bárkinek is rávennie ezt a partnert, hogy hátat forditson esetenként ugyan nehéz, de mégis fő szomszédjának.
20.10.2005
 
 
A FINN-UGOR NÉPEK TÁRSULATÁNAK MÁSODIK KONGRESSZUSÁ
 
Moszkvában október 12-én – 14-én rendezték meg az Oroszországban élő finn-ugor népek Társulatának második kongresszusát.
Szvetlána Szmirnova, az orosz államiduma udmurtiai képviselője, aki részt vett a kongresszuson, nyilatkozott tudósitónknak.
- Milyen céllal jöttek össze Moszkvában Oroszország finn-ugor körzeteinek képviselői?
- A kongresszus arra hivatott, hogy megvitassa az Oroszországban élő finn-ugor népek helyzetét, felvázolja a további fejlődés kilátásait, - mondja Szvetlána Szmirnova.- Jelenleg két fő probléma vár megoldásra. Az egyik a nemzeti kultúrák és nyelvek megőrzése. Különösen probléma ez a kis létszámú finn-ugor népcsoportok esetében, amelyeknek száma nem haladja meg az 50 000 főt. Ilyen népcsoportok a vepszek, a hantik és mansik. Ezek a kis népcsoportok a kihalás küszöbén állnak.
Ami a nagyobb lélekszámú népeket illeti, mint például az udmurtok, a komik, a marik, a mordvinok, az ő esetükben nem a puszta fennmaradás az a probléma, - mondta Szvetlána Szmirnova. De itt is probléma a nemzeti nyelv és kultúra megóvása. Ezeket a problémákat regionális szinten kell megoldani a helyi hatalmi szerrvekkel együtt és ez a mi Társaságunk egyik fő feladata.
A másik kérdés – amelyik szintén nagyon időszerű ,- a finn-ugor népek képviselete a hatalmi szervekben, - folytatja Szvetlána Szmirnova, az Állami Duma képviselője. - Itt én most nem a szövetségi hatalmi szervekre gondolok, hanem a helyi, - a karéliai, a mari, a komi köztársaság hatalmi szerveire.
Nem véletlen, hogy az Állami Dumában most készül egy törvény-
javaslat az Oroszországi Föderációban élő nemzetiségi kapcsolatok alapjairól. Ez a törvényjavaslat külön foglalkozik Oroszország különböző népeinek képviseletével a hatalmi szervekben. Ez nagyon fontos mozzanat.
- Az általan emlitett problémák kétségtelenül a legfontosabbak most az oroszországi finn-ugor népek szempontjából és azokra megoldást kell találni, - mondja Szvetlána Szmirnova. - De nem szabad lemondanunk arról a segitségről sem, amelyet külföldi rokonaink, - a magyarok, finnek, észtek ajánlanak fel. Gondolok itt a káderek képzésére, nemzeti nyelvű tankönyvek kiadására. Sőt mi több véleményem szerint hazánk külpolitikai tevékenysége teljesebb mértékben használhatná fel a finn-ugor tényezőt. A nemzetközi finn-ugor kapcsolatoknak szilárditaniuk kell az államközi kapcsolatokat Magyarországgal, Finnországgal és Észtországgal, - hangoztatta befejezésül Szvetlána Sznirnova, az Udmurt Köztársaság Duma-képviselője.
18.10.2005
 
 
A MAGYAR MINISZTERELNÖK AMERIKAI LÁTOGATÁSÁRÓL
 
A hivatalos Budapest szerint, Gyurcsány miniszterelnök amerikai látogatása történelmi jelentőségű, az új fejezetet nyitott a kétoldalú kapcsolatokban. De független megfigyelők sokkal szerényebbek a látogatás méltatásában.
Nem történt áttörés a magyarok önérzetét sértő vizumkényszer terén, ami nem terjed ki sok más állam polgáraira. A magyar fél minden ilyen irányú erőfeszitésére Bush elnök csak annyit igért Gyurcsánynak, hogy némileg enyhitik a vizumkényszert, vagyis némileg emberségesebbé teszik az eljárást. Evvel az amerikai elnök közvetve beismerte, hogy a jelenlegi gyakorlat egyik NATO-szövetségesével szemben nem emberséges.
Ami pedig Magyarország hozzájárulását illeti a NATO-hoz a magyar vezetőség minden igyekezete ellenére is nagyon szerénynek tünik az amerikai vezetés számára, amelyik ebben a vonatkozásban előnyben részesiti Romániát és Lengyelországot. A Heti Világgazdaság jogosan jegyzi meg, hogy stratégiai vonatkozásban Magyarország ma az Egyesült Államok számára távolról sem olyan érdekes, mint volt a balkáni válság idején.
Az amerikai fővárosban egészében pozitiven értékelik a magyar külpolitikát, nevezetesen az ukrajnai változások kérdésében is. Hangoztatták a magyar-orosz kapcsolatok javulását is.
Elmúlt már azaz idő, amikor a magyar diplomácia előtt az volt a dilemma, hogy több Amerika vagy több Oroszország. Oroszország és az Egyesült Államok partneri viszonyának fejlődésével, nevezetesen Putyin és Bus legutóbbi találkozása után, a még meglévő nézeteltérések ellenére is a múltba merül a konfrontáció a közép-kelet-európai térségben.
13.10.2005
 
 
MIÉRT KÖZÖNBÖS EURÓPÁNAK A KOSZOVÓI SZERB VALLÁSI MŰEMLÉKEK SORSA.
 
Amint már jelentettük, a múlt hét végén a görögországi Rodosz szigeten véget ért a Civilizációk Párbeszéde nemzetközi társadalmi fórum, amelyiken részt vett Pjotr Iszkenderov szemleirónk.
Az egyik fő vitatárgy az emberiség kulturális örökségének megóvása volt, nevezetesen Koszovóban. A különböző etnoszok, kultúrák és vallásfelekezetek kölcsönös tisztelete nélkül valóban értelmetlen mindenféle párbeszéd a civilizációk közt.
Sajnos, a mai Koszovóban a helybeli albán szélsőséges csoportok egyszerűen nem is hajlandók szóba állni a szerb lakosság képviselőivel és következetesen semmisitik meg a pravoszláv keresztény történelmi és vallási műemlékeket. És teszik ezt a nyugati politikusok és közvélemény hallgatólagos beleegyezésével. Nicola Vendola, az olaszországi Apulia tartomány elnöke erről a következőket mondta:
Én itt, ezen a fórumon soknemzetiségű tartomány vezetőjeként veszek részt és teljes mértékben támogatom azok az ideálokat, amelyekért harcol ez a fórum. Sajnos, az utóbbi években Európa egyetlen konfiktusövezetében sem volt következetes. Európa sokat beszélt az albán ellenes etnikai tisztogatásokról, de mélységesen hallgat a szerb kisebbség ellen folyó etnikai tisztogatásokról. Mi nem hallgattunk, amikor Afganisztánban a tálibok az ősi Buddha-szobrokat pusztitották, de nem szabad hallgatnunk akkor sem, amikor Koszovóban szerb templomokat és kolostorokat robbantgatnak. Bátran le kell szögeznünk, hogy az emberi jogokat nem szabad olyan részre osztani, amelyiket védelmezni kell, és olyanra, amelyiket nem kell megvédeni és amelyekről egyáltalán hallgatni lehet.
Simon Mundi, a Londoni Királyi Kollégium Kulturális Közegfejlesztési Központjának igazgatója Európa ilyen viszonyáról a következőket mondta:
- Sajnos, Európa problémái Európát ma már egyáltalán nem érdeklik, bár véleményem szerint kellene, hogy érdekeljék. Európa ma az EU-alkotmány elfogadására koncentrál, avval törödik, hogy felvegyék-e Törökországot vagy ne vegyék fel az Unioba. Európát a németországi politikai válság izgatja.
Sajnos be kell ismerni, hogy a brit kulturológusnak igaza van és ez egyáltalán nem válik Európa becsületére.
11.10.2005
 
 
OROSZORSZÁG ÉS NÉMETORSZÁG VISZONYA AZ ÚJ KANCELLÁRRAL
 
Igor Makszimicsev, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézetének vezető munkatársa, kommentálja a Német Szociáldemokrata Párt és a Keresztény Szocialista Unió koaliciós kormányalakitási megállapodását.
A Schrőder-kormány időszakát az teszi emlékezetessé, hogy a Német Szövetségi Köztársaság először demonstrálta, hogy képes önálló politikát folytatni. Németország, természetesen, a NATO, az Európai Unió és más nyugati egyesülések hű tagja maradt. De Schrőder előtt Németország nem merte saját véleményét kinyilvánitani. Túlságosan hosszú história lenne ennek okát elemezni. A lényeg itt az, hogy mostantól kezve a világnak számolnia kell a németek véleményével még akkor is, ha az egyik vagy másik szövetségesnek nincsen inyére. Ez Schrőder kancellár történelmi érdeme!
Oroszország és Németország viszonyának jelenlegi állapota több évtizedes kölcsönösen előnyös együttműködést jelent, az nem mehet veszendőbe, mivel megfelel mindkét ország és a huszonegyedik század Európája érdekeinek is. Angela Merkel kancellársága távolról sem vezet az orosz-német viszony rosszabbodásához. Az Unió-pártok vezetői nagyon jól megértik, hogy milyen kolosszális haszonnal jár Németország számára az Oroszországgal folytatott együttműködés, sőt Európa és a világ számára is. Ezen kivül a miniszterek több mint fele szociáldemokrata és azok gondoskodni kötelesek arról, hogy a Schrőder kormány vivmányai fennmaradjannak. Semmilyen miniszteri bársonyszék nem képes azonban helyettesiteni Schrőder személyes vonzerejét. Nehéz lenne ma még megmondani, hogy hogyan alakulnak majd a továbbiakban az események, visszakerül-e Schrőder a nagypolitikába is igy tovább, de nincs kizárva az sem, hogy ma kezdődött el a Német Szociáldemokrata Pártnak, mint népi tömegpártnak a hanyatlása.
- Nem lehet-e, hogy Merkel kancellárságával szünet áll be az orosz-német viszonyban?
- Minden azon múlik majd, hogy ki lesz a külügyminiszter, mondja Igor Makszimicsev. Szünet beállhat annak következményeként is, hogy először Vasingtonba látogatnak, aztán Varsóba, aztán lehet, hogy Brüsszelbe, vagyis saját belügyeikkel foglalkoznak. Ilyen értelemben szünet lehetséges. De a dolog lényegét illetőleg a fő az, hogy kapcsolataink alapja össze ne omoljon, és ilyen veszélyt én nem látok.
11.10.2005
 
 
NEM SZABAD A NEMZETI KISSEBSÉGEKET POLITIKAI CÉLOKRA KIHASZNÁLNI
 
Lengyel határőrök a belorusz határon őrizetbe vették majd kiutasitották az országból azt a veszélyes bűnözőt, aki a hivatalos okmányok szerint veszélyeztette Lengyelország társadalmi rendjét és biztonságát. Az illető pedig nem más volt, mint Tadeus Krucskovszki, a belorussziai lengyelek szövetségének elnöke. Krucskovszki több éve vezeti már ezt a szövetséget és ebben a tisztségében azon a rendkivüli kongresszuson állitották vissza, amelyet az illetékes lengyel hatóság törvényellenesnek minősitett. Ezt megelőzően néhány hónapon át Anzselika Borisz vezette a szövetséget, akit Varsóban valósággal a tenyerükön hordoztak mivel radikális Lukasenko ellenes álláspontot képviselt. Sőt még a lengyel szejmben is felszólalhatott, ahol avval rémitgette a lengyel parlament képviselőit, hogy Belorusszia Lengyelországot tartja első számú közellenségének.
Tadeus Krucskovszki viszont ellenkezőleg, a belorussziai lengyelek érdekében szükségesnek tartja a szoros kapcsolatok fenntartását a két ország közt. Éppen ezért arra szólitja Minszket és Varsót, hogy folytassanak konstruktiv párbeszédet. Az ilyen párbeszéd felvételére irányuló kisérletet az éber lengyel határőrök meghiúsitották. Amint a lengyel sajtóügynökség közölte Krucskovszki már a harmadik olyan belorusz lengyel aktivista, akit nem engedtek be történelmi hazájába.
Lengyelország és más országok képviselői nagy előszerettel hangoztatják, hogy a nemzetiségi kisebbségek érdekeit védelmezik amikor azt újabb narancssárga forradalmak szitására lehet felhasználni. Ezek az urak a közelmúltban keresztülhajszolták az Európarlamentben azt a határozatot, amelyik többek közt különleges aggodalmát fejezi ki a belorusz kormány antidemokratikus akciói miatt a belorusszijai lengyelek szövetségének előző vezetőjével szemben. És hogyan járnakel maguk a lengyel illetékesek? Megfosztják Tadeus Krucskovszkit annak lehetőségétől, hogy saját álláspontját védelmezze a lengyel hallgatóság előtt.
Egyvalamiben azonban igaza van ellenfelének, Anzselika Borissznak: a Belorusszijában élő lengyelek a helyzet túszai lettek. Úgy fest a helyzet, hogy az egyszerü lengyel nemzetisségű belorusz állampolgárok érdekei háttérbe szorulnak némely politikusok számára, akiket csak az állitólagos Lukasenko-diktatúra megdöntése érdekel.
05.10.2005
 
 
A NYUGAT FOLYYTATJA AZ ÜZBEKISZTÁNRA GYAKOROLT NYOMÁST
 
Az Európai Unio tagországai embargót vezettek be az Üzbekisztánba irányuló fegyverszállitásokra, több területen felfüggesztették az együttműködést evvel az országgal. Ilyen határtozatot hozott az EU külügyminisztreinek luxemburgi ülése.
Tilalmat vezettek be több üzbég vezető európai fővárosokba teendő látogatására is, mivel azok, az Európai Unió véleménye szerint felelősek az úgynevezett indokolatlan fegyver alkalmazásáért az andizsáni kormány ellenes lázadás idején, amit az idén májusban szerveztek szélsőséges elemek. Figyelmet érdemel az is, hogy az Európai Unióval csaknem párhuzamosan inzéztek dühödt támadásokat az üzbég kormány ellen az Óceán túlsó partján is. Az Egyesült Államok kongresszusa elé határozati javaslatot terjesztettek, amelyik arra szólitja fel a Bush-kormányt, hogy vesse latba minden befolyását, hogy az ENSZ útján bűnvádi eljárást intézzenek Iszlám Karimov üzbég elnök ellen az andizsáni eseményekkel kapcsolatban. Az amerikai törvényhozók ezenkivül, ugyanúgy mint az EU tagországok is, követelik, hogy független nemzetközi bizottsag vizsgálja ki az andizsáni zavargások minden körülményét. A teljes igazság kedvéért meg kell itt jegyezni, hogy az emlitett határozatnak csak javaslati jellege van és nem szükséges hozzá az Egyesült Államok elnökének aláirása. Korábban Vasington már befagyasztotta a Taskentnek előirányzott húsz millió dolláros lehetséges segélyt.
Az Egyesült Államok és európai szövetségeseinek ilyen egybehangolt fellépésén aligha lehet csodálkozni, hiszen az ilyen fogásokat a nyugat alaposan kidolgozta még a hidegháború éveiben. És ezt a jól beolajozott mechanizmust minden egyes alkalommal be beinditották, amikor valamelyik állam rendszere nem volt a nyugati uraknak inyére. Több helyzetelemző arra hivja fel a figyelmet, hogy Vasington és szövetségesei ilyen lépésekre több hónappal az üzbekisztáni tragikus események után szánták rá magukat. Pontosan azt követően, hogy az Üzbég kormány követelte az üzbekisztáni hanabádi amerikai légi támaszpont kivonását és pontosan azután, hogy Deniel Frid amerikai külügyminiszterhelyettes Taskentben meggyőződött róla, hogy az üzbég kormány nem hajlandó alkuba bocsájtkozni ebben a kérdésben. Lehet persze, hogy mindez a véletlenek egybeesése, de az Üzbekisztán elleni szankciókat nemsokkal azután vezették be, hogy az egyik andizsáni vádlott elmondta, hogy az egész lázadást az Egyesült Államok finanszirozta.
Nehéz lenne megmondani, hogy ezeket az adatokat milyen úton szerezték, de annyi ismeretes, hogy Vasington különféle társadalmi szervezetek és alapitványok útján pénzelte az ukrajnai és grúziai szines forradalmat és ezt tette több más országban is. Csak arra hadd emlékeztessünk még, hogy a kivizsgálásban részt vett orosz szakértők megerősitik, hogy közvetlen kapcsolat állt fenn a banditák és a nemzetközi terrorizmus között, amiről az illetékes üzbég hatóság is beszélt.
05.10.2005
 
 
VLAGYIMIR PUTYIN OROSZ ELNÖK VÁLASZOLT A LAKOSSÁG KÉRDÉSEIRE
 
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 27-én élő rádió és televiziós műsör keretében válaszolt a lakosságnak a belső és nemzetközi élettel kapcsolatos kérdéseire. Az elnök többek közt kifejtette véleményét Oroszország fejlödésének az utóbbi években tendenciáiról is.
Az országban folytatódik a gazdaság pozitiv megerősödése. Az utóbbi évek során az orosz gazdaság növekedése évente mintegy 7%-os. Ez jóval felülmúlja számos fejlett ország és sok átmeneti gazdaságú ország hasonló eredményét. Mi nem vagyunk az elsők, de kétségtelen, hogy az elsők közé tartozunk. Tavaly a növekedés 7,1 %-os volt, az idei előzetes adatok alapján 5,9%-ra szamitunk.
Putyin hangoztatta azt is, hogy növekszik a lakosság életszinvonala, a külkereskedelem és az állami költségvetés szufficites, növekszik Oroszország devizatartaléka. Mindez együttvéve stabil helyzetet teremt az országban – az emberek tervezhetik jövőjüket, - véli Putyin elnök. - Mindez együttvéve megteremtette az előfeltételeket ahhoz, hogy áttérjük a legégetőbb szociális és gazdasági kérdések nagyarányú megoldására.
A feltett kérdések közt az egyik leggyakrabban ismétlödő volt a benzin drágulása. Ezzel kapcsolatban az elnök a következőket mondta:
- A benzinárak hirtelen emelkedését láthattuk a közelmúltban. Ennek több oka van. Többek közt az is, hogy az orosz gazdaság egyre jobban integrálódik a világgazdaságba, és az is, hogy az olaj, a földgáz és az olajtermékek világpiaci ára növekszik. De vannak speciális orosz kérdések is, amelyeket a kormánynak meg kell oldania.
Ilyen kérdés mindenek előtt az adórendszer. A kormánynak döntést kell hoznia ebben a problémakörben. A vezető orosz olajipari társaságok, mint a LUKOIL, a TNK-VR, a Rosznyefty, a Tatnyefty, a Szurgutnyefty, a Szibnyefty úgy döntött, hogy az év végéig befagyasztják a benzinárát, - mondta orosz elnök.
- Ami a négy Kurilli szigetről folyó tárgyalásokat illeti, az kell leszögezni, hogy a 4 sziget az Oroszországi Föderáció szuverenitása alá tartozik, ezt nemzetközi jog garantálja, ez a II világhaború eredménye és ebben a vonatkozásban mi semmiről nem szándékozunk tárgyalni. Mi ebből kiindulva folytatjuk a tárgyalásokat, minden szomszédunkkal rendezni kivánunk minden vitás kérdést, tehát Japánnal is. Kapcsolataink Japánnal évről évre szilárdulnak. Oroszország és Japán objektiv helyzeténél fogva érdekelve van a kapcsolatok rendezésében. A szigetek problémája – nagyon kényes probléma. De én remélem és meg is vagyok róla győződve, hogy kölcsönös jóindulat esetén olyan megoldást találunk, amelyik mindkét országnak megfelel és azoknak az embereknek javát szolgálja, akik ezeken a területeken élnek, - hangoztatta Putyin.
28.09.2005
 
 
OROSZORSZÁG SEGIT MAGYARORSZÁGNAK AZ ATOMENERGETIKA KORSZERŰSITÉSÉBEN
 
Mihail Fradkov budapesti látogatása során számos kérdést vitattak meg. Ezek közül az egyik alapvető téma: az oroszországi szakemberek részvétele a magyar atomenergetika modernizálásában. Az orosz delegáció tagja volt Alekszandr Rumjancev, a szövetségi atomenergetikai ügynökség vezetője, aki elmondta, hogy az orosz szakemberek nagy tapasztalatokkal rendelkeznek az atomerőművek üzemeltetésében. A belső piacon végzett munka mellett, együttműködünk más országokkal is.
Az ágazat exportmunkája külföldi atomerőművek szerelésével kapcsolatos. Jelenleg Iránban, Indiában és Kinában folytatunk ilyen munkát. Fontos a nukleáris üzemanyagok szállitása is a FÁK-országokba, Közép- és Kelet Európába és Amerikába. Ez a szállitás elsősorban oda irányul, hol oroszországi szakemberek által tervezett atomerőművek épültek. KeletEurópában tehát Csehország, Bulgária és Magyarország, ahol egy hete jártam, - folytatja Alekszandr Rumjancev.
A magyar-orosz kormányközi keresekedelmi és gazdasági bizottság ülésén szó volt a Paksi atomerőmű üzemeltetésével és korszerűsitésével kapcsolatos együttműködésről. A jegyzőkönyvet Gyurcsány Ferenc és Mihail Fradkov látta el kézjegyével. Mi már egész sor munkát végeztünk el eddig is, amely biztositja az erőmű fejlesztését, - folytatja az orosz atomenergeitikai ügynökség vezetője. - A ”TVEL” oroszországi részvénytársaság a paksi atomerőmű vezetőségével szerződést kötött a második energoblokknál történt üzemzavar következményeinek felszámolására. 2012 után lesz szó az erőmű tartalékai meghosszabbitásáról: mi készen állunk arra, hogy részt vegyünk a versenyben. Hiszen egy atomerőmű üzemeltetésének a meghosszabbitása - igen komoly munka, amely széleskörű tudományos elemzést és gyakorlati megoldást kiván. Ahol van lehetőség, ott megoldjuk a tartalékok meghosszabbitását, ahol nincs ott kicseréljük a berendezéseket. Gyakorlatilag egy ilyen nagyszabású munka után szinte teljesen megújul az atomerőmű. Szakembereink óriási tapasztalatokkal rendelkeznek, -mondja Alekszandr Rumjancev. - Igy meghosszabbitottuk a Kola-félszigeti, a Voronyezi, a bulgáriai és a kazahsztáni erőművek üzemeltetését. Meg vagyunk győződve, hogy Pakson is szakképzett és biztonságos korszerűsitést tudunk felajánlani, amely hosszú évekre szavatolja az erőmű zavartalan működését.
26.09.2005
 
 
MIHAIL FRADKOV BUDAPESTI MUNKALÁTOGATÁSA
 
Moszkvai megfigyelők egyetértenek abban, hogy Fradkov orosz miniszterelnök budapesti munkalátogatása sikeres volt. Én optimistán tekintek kapcsolataink alakulása elé, - jelentette ki maga az oroszkormányfő a tárgyalások után tartott sajtókonferencián. Fradkov is és Gyurcsány is megelégedéssel állapitotta meg a kétoldalú árúforgalom dinamikus növekedését, amelyik az idén eléri az öt milliárd dollárt, és amint a magyar miniszterelnök hangoztatta, evvel eléri az 1989-es szinvonalat, de most már új, piaci versengés alapján.
Orosz cégek számitanak a budapesti versenytárgyalások sikerére, nevezetesen a paksi atomerőmű tökéletesitésére kiirt versenytárgyalásokon is. Erról a magyar fővárosban beszélt Alekszandr Rumjáncev szövetségi atomenergetikai miniszter. Ugyanakkor az orosz fél nem titkolta aggodalmát sem a MALÉV-versenytárgyalások eredményének érvénytelenitése miatt. Gyurcsány miniszterelnök azt kérte, hogy az orosz fél ne lásson ebben politikai inditékot, de aligha tudta teljesen meggyőzni tárgyalópartnereit.
A mai moszkvai lapok külön kihangsúlyozzák, hogy a hivatalos program keretein kivül Fradkov megbeszélést folytatott Orbán Viktorral is, aki a Rosszijszkaja Gazeta cimű lap véleménye szerint tartózkodó magatartást tanúsit a magyar-orosz kapcsolatok alakulását illetően.
Amint Fradkov kifejezte magát, az orosz vezetőség Magyarországban felelősségteljes és kiszámitható partnert lát. Amit sajnos nem mondhatunk el az Európasi Unió néhány más új tagjáról. Moszkva arra számit, hogy a hivatalos Budapest az Európai Unióban a stratégiai partnerség elmélyitésének vonalát fogja támogatni Oroszországgal és támogatni fogja a négy közös térség kialakitásának politikáját Oroszország és az Európai Unió közt.
A tárgyalások után tartott sajtókonferencián Gyurcsány miniszterelnök a következőket mondta: Magyarország a kilencvenes években sokat vesztett avval, hogy lemondott a kapcsolatok további fejlesztéséről Moszkvával. A tegnapi budapesti tárgyalások alapján remélhető, hogy bárki győzzön is a jövő évi választásokon, nem engedik meg a rendszerváltás éveiben elkövetett hibát.
21.09.2005
 
 
3O ÉVVEL EZELŐTT KEZDTÉK MEG AZ OROSZORSZÁGI GÁZSZÁLLITÁSOKAT
 
„Tegnap és ma” cimű rovatunkban kommentátorunk, Borisz Rogyionov irását ismertetjtük.
3O évvel ezelőtt érkezett meg az orosz földgáz Magyarországra. Először a Tiszai Vegyi Művekhez, megteremtve ezzel az alapot a magyar vegyipar fellegvárának fejlesztéséhez. Majd Budapesten vezették be a gáz, amely jelentősen hozzájárult a széntüzelés miatti téli szmog megszűnéséhez. A távoli Szibériából érkező földgáz gazdaságos és ökológiailag tiszta fűtőanyagnak bizonyult.
Oroszországból a földgáz ma is azokon a csővezetékeken érkezik, mint a KGST idején, de már világáron. A hosszútávú szerződés értelmében 2O15-ig 195 milliárd köbmétert szállit országunk.
A szállitási határidőket szigorúan betartják, figyelmen kivül hagyva az olyan visz major helyzeteket, mint amilyen például az ukrajnai ”narancsos forradalom” volt.
Az állami garanciák mellett fontos a szállitó cég megbizhatósága is. A Gazprom –a legnagyobb gázkonszernek egyike, amely például Németországban a gázpiac 35 százalékát adja. A napokban a GAZPROM – Putyin elnök és Srőder kancellár jelenlétében - egyezményt irt alá az Eon-Ruhrgaz és a BASZF német konszernekkel az észak-európai gázvezeték épitéséről. Ez a vezeték a Balti-tenger mélyén halad.Mindez azonban semmiképpen sem okoz károkat a déli iránynak, amely Magyarországon is keresztülhalad! Ezt mutatja az is, hogy a GAZPROM szeretne Ukrajna területén felépiteni egy pótlólagos vezetéket Bogorodcsáni és Ungvár között, hogy növelje a Kárpátokon keresztül haladó gázexportot.
A Gazprom tevékenységét nagyra értékelik Magyarországon: a konszern vezetőjének, Alekszej Millernek magyar állami kitüntetést adományoztak. Ugyanakkor Magyarországon is és más országokban is vannak olyan körök, akik igyekeznek kompromittáln az orosz konszernt, úgy állitják be, mint „Moszkva birodalmi politikájának” eszközét. A Gazprom jóhirnevét azzal próbálják beárnyékolni, hogy összefüggésbe hozzák az orosz maffiával. Egyebek között azzal a Szemjon Mogiljeviccsel, aki a 9O-es években Magyarországon, majd az Egyesült Államokban is okozott gondokat. Bár a biróságon az ilyen vádak egyszer sem nyertek igazolást, az egész dolog mégis kellemetlen nyomot hagyt maga után.
De végül is, melyik sikeres cég ellen nem inditottak már pár-kampányt?! A legfontosabb az, hogy a télen is, akár az elmúlt években Magyarország nyugodt lehet a gázellátást illetően.
12.09.2005
 
 
ÉSZTORSZÁG MEGPRÓBÁLJA MEGGÁTOLNI AZ OROSZORSZÁG –EURÓPAI UNIÓ CSÚCSTALÁLKOZÓT
 
Befejezéshez közeledik az Oroszország –Európai Unió soros - 16.- csúcstalálkozójának előkészitése. A Londonban október 4-én sorra kerülő találkozón a tavaszi csúcson hozott döntések megvalósitása lesz a téma. Igy a négy közös térség kialakitása, a partnerségi és együttműködési egyezmény további sorsa, miután a dokumentum hatálya 2OO7-ben lejár. Természetesen nem maradhatnak ki az időszerű nemzetközi problémák sem.
Az egyik központi kérdés az EU és az Oroszország közötti egyszerűsitett vizumrendszer lesz. Hiszen mindenki előtt világos, hogy nem lehet „közös térségekről” beszélni, amennyiben a vizumkérdést nem rendezik. Vlagyimir Csizsov, Oroszország állandó brüsszeli képviselője elmondta, hogy szakértői szinten elkészült az egyszerűsitett vizumrendszerről szóló egyezmény. Most az EU 25 országának politikusain a sor, és köztük vannak olyanok, akik igyekeznek zsarolni Moszkvát és Brüsszelt.
Csak igy lehet értékelni azoknak az észt képviselőknek a nyilatkozatát, akik szerint nem lehet támogatni az egyszerűsitett vizumrendszert Oroszország viszonylatában, mert Oroszország „nem óhajtja megkötni a határszerződést az EU-tagjával, Észtországgal”.
Emlékeztetőül elmondjuk: az orosz–észt államhatárról szóló szerződést a felek május 18-án irták alá. Amikor ratifikálásra kerül sor a tallini parlament utalást tett az 192O-as tartui szerződésre, amely már elavult és amelyben egész más az államhatár. Ez pedig lehetőséget adna arra, hogy Oroszországgal szemben területi igényekkel lépjenek fel. Végül is Oroszország kénytelen volt visszavonni aláirását. A napokban pedig Putyin elnök olyan rendelkezést adott ki, amely értelmében Oroszország nem hajlandó résztvenni olyan szerződésekben, amelyek az észt parlament feltételeire épülnének.
Most az észt diplomácia igyekszik nyomást gyakorolni Brüsszelre, bár Zsozé Manuel Barrozu, az Euróbizottság elnöke világosan megfogalmazta, hogy a vitás kérdés „Oroszország és Észtország kétoldalú kapcsolatainak a szférájába tartozik, és ezt a két államnak kell megoldania”. Ugyanakkor Toomasz Henrik Ilvesz, Észtország európarlamenti képviselője követelte, hogy Brüsszel „ne kerülje meg Észtországot a nagyobb ügyek érdekében”.
Ez már nem az első eset, amikor az EU új tagjai igyekeznek az Európai Uniót Mozkva ellen felhasználni. Csak reménykedni lehet, hogy az EU-ban el tudják különiteni a „nagyobb ügyeke” a másodlagosoktól és azoktól, amelyek nem tartoznak az EU hatáskörébe, igy megtartják az Oroszország–EU találkozót.
07.09.2005
 
 
INTERJÚ RAISZA BATALOVÁVAL, A 10. NEMZETKÖZI FINNUGOR KONGRESSZUS RÉSZTVEVŐJÉVEL
 
Alig két héttel ezelőtt fejezte be munkáját a 10. nemzetközi finnugor kongresszus. A résztvevők emlékezetében kétségtelenül még elevenen élnek a közelmúlt eseményei. A Mari Köztársaság fővárosában 8 résztvevő képviselte a moszkvai finnugrisztikát. A moszkvai delegáció tagja volt Raisza Batalova, a permi nyelvek egyik legjobb hazai szakértője.
Nagyezsda Venyegyiktova tudósítónk interjút készített a kutatóval az Orosz Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében, amelynek Raisza Batalova immár 40 éve a tudományos munkatársa.
Úgy tudom, hogy Ön részt vett a legtöbb eddig rendezett nemzetközi finnugor kongresszusban. Mit mondhat a legutóbbi, 10. kongresszusról?
A 10. nemzetközi finnugor kongresszust Joskar-Olában, a Mari Köztársaságban rendezték augusztus 16. és 21. között – mondja Raisza Batalova. - Az intézetünkből hárman vettek részt a fórumon. Általában a tudományos kongresszus résztvevői között hagyományosan túlsúlyban vannak a nyelvészek. És ez csak természetes, hiszen a finnugor világ elsősorban nyelvi rokonságot jelent.
A kongresszus keretében 25 szekció: 11 nyelvészeti, 7 folklórisztikai, 3 irodalomtudományi, 4 régészeti, antoropológiai és etnikumtörténeti szekció - működött.
Én majnem minden kongresszuson jelen voltam eddig – folytatja Raisza Batalova. – Az első kongresszusokon kizárólag nyelvészek találkoztak, aztán csatlakosztak hozzájuk a filológusok, később pedig a néprajzosok, régészek, antropológusok, és legkésőbb a történészek.
A 10. kongresszuson 16 ország tudósai vettek részt. A legszámosabb orosz delegáció mellett 30-40 tagú küldöttségek érkeztek Magyarországról, Finnországból, Észtországból. De voltak amerikai és kanadai, német, francia, holland, ausztráliai, japán kutatók is. A 10. kongresszus résztvevői között veteránok is voltak. Például az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora, Domokos Péter, mind a 10 kongresszusnak részvevője volt. A professzor a mostani, 10. kongresszus megnyitóján beszédet mondott, amelyben a nemzetközi finnugor kongresszusok eddigi történetét vázolta fel.
Tudjuk, hogy a 10. kongresszus résztvevői nemcsak a tudománynak szentelték idejüket ezekben a napokban. Voltak érdekes találkozók, koncertek, utazások. Mit tud mondani a 10. kongresszus kulturális programjáról?
Nagyon gazdag, érdekes kulturális programot állítottak össze számunkra – mondja Raisza Batalova. – Augusztus 19-én pedig nagyon érdekes utazásokat szerveztek a Mari Köztársaság régióiba és városaiba. És ez nagyon érdekes volt, bár az időjárás nem volt jó. Nekem nagyon megtetszett Joskar-Ola, a Mari Köztársaság fővárosa. Ez egy kis, de tiszta, hangulatos város. És falun is tetszett. Sehol nem láttam elhanyagolt falvakat. A köztársaságban meg tudták őrizni a kolhozokat.
A Mari Köztársaság elnöke – Leonyid Margelov – szavai szerint, (aki a megnyitón elhangzott felszólalásában köszöntötte a kongresszus résztvevőit,) az utóbbi években nagy összegeket fektettek be a helyi gazdaságba. A köztárságban nagy építkezés folyik, dolgoznak az ipari üzemek. A lakosság nyugodtan él.
Tudósítónk az orosz finnugrisztika mai állapota iránt érdeklődött.
Országunk nélkül nem létezhet nemzetközi finnugrisztika – mondja Raisza Batalova. - Még nem olyan régen Moszkva volt a hazai finnugor-kutatás egyik központja. A moszkvai székhelyű Nyelvtudományi Intézet keretében 1952-ben alakult meg a finnugrisztikai osztály. Ez hatalmas, 13 tagú csoport volt, amely alapvető kutatásokat végzett, egyebek között magyar tudósokkal közösen.
A Szovjetunió felbomlását követően az Orosz Föderácó finnugor köztársaságaiban a finnugrisztika aktív fejlődésnek indult a helyi egyetemek bázisán. A mari nyelvészet az utóbbi két évtized folyamán komoly eredményeket ért el. Megnövekedett az udmurd-, mordvaföldi, komi, karéliai, hanti-mansi régió tudsományos potenciálja is. Ezekben a térségekben komoly kutatásokat folytatnak, a mai kornak megfelelő szinten. Vagyis az orosz finnugrisztika élni, fejlődni fog - mondta befejezésül Raisza Batalova.
06.09.2005
 
 
KAZÁNYBAN A FÁK-CSÚCSTALÁLKOZÓJÁN MINDEN RÉSZTVEVŐ A KÖZÖSSÉG POZITIV FEJLŐDÉSÉRE TÖREKEDETT. SZERGEJ LAVROV INTERJÚJA AZ INTERFAX HIRÜGYNÖKSÉGNEK
 
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint a pesszimista előrejelzések dacára a FÁK kazányi csúcstalálkozója azt mutatta, hogy gyakorlatilag minden résztvevő ország a közösség pozitiv fejlődését akarja. Ezt az Interfax hirügynökségnek adott nyilatkozatában jelentette ki.
Az orosz külügyminiszter szerint a FÁK most nem egyszerű időszakot él át: és átalakulása éveket vehet igénybe.
- És ez az irány semmiképpen sem az ideologizált múltba mutat, hanem a mindannyiunk számára pragmatikus jövőbe - hangoztatta Lavrov.- Oroszország és partnerei számára mindenekelőtt fontos, hogy Kazányban megerősitették a reformok folytatását, egyebek között konceptuális alapon.
Szergej Lavrov a kazányi csúcstalálkozó egyik fontos eredményének tartja, hogy,de a külügyminiszteri szintű előkészitésen, majd a csúcstalálkozón is éles viták voltak, de a 12 vezető közül 1O szükségesnek tartotta, hogy ellássa kézjegyével a”Fák szerveinek reformálásáról” szóló közös dokumentumot.
Ezen kivül nyiltan és becsületesen megvitattak minden nehézséget, a politikai megközelitések különbözőségét. 12 vezető közül 11 –igaz, sokan feltételekkel - aláirták a humanitárius együttműködésről szóló megállapodást. - Szergej Lavrov rámutatott, hogy 2O06 a FÁK éve lesz. Igy megvan a remény arra, hogy együttműködésünk humanitárius vonzata gyakorlati tettekben ölt testet a kultúra, a tudomány, az oktatás és a sport.
A csúcstalálkozón kifejezésre jutott az együttműködés fejlesztése a terrorizmus és a szélsőségesség elleni harcban, – mondta az orosz külügyminiszter. - Mint ismeretes, Türkménia kérte, hogy társulati tagja legyen a FÁK-nak. Mindebből nem kell azt a következtetést levonni, hogy Türkménia szembeállitja magát a közösséggel. Ashabadnak és mindannyiunknak át kell gondolni a társulati tagság tartalmát. A külügyminiszter rámutatott, hogy a FÁK alapokmánya ezt a státust lehetővé teszi. Igy most egyezményt kell kötni erről az érdekelt állammal.
30.08.2005
 
 
NÁLUNK MINDEN NEMZETISÉG BÉKÉBEN ÉL EGYMÁSSAL. A MARIJ-EL KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK NYILATKOZÁTA BI-BI-CI-NAK
 
Borisz Rogyionov hirmagyarázónk irja.
A Mari El Köztársaság fővárosában megrendezett Tizedik Finn-ugor Kongresszus a nemzetközi közvélemény figyelmét arra terelte, hogy mi is a valódi helyzet Oroszországnak ebben a köztársaságában, ahol a lakosságnak körülbelül a fele a finnugor nyelvcsaládhoz tartozó mari nemzetiségü. A magyar hagyományos nyelvtudományban cseremisz néven ismerik ezt a népcsoportot és nyelvét.
A kongresszus részvevői, a diplomaták és újságirók minden lehetőséggel rendelkeztek ahhoz, hogy érintkezzenek ne csak a köztársaság vezetőivel, hanem a különböző társadadalmi rétegek képviselőivel is, az alkotó értelmiséggel, ellátogathattak városokba és falvakba, felkereshették a nemzeti iskolákat.
Az egyetlen nyomás, amit itt tapasztaltam, az összegyűjtött anyag nyomása volt, jelentette ki az Európarlament észt képviselője, Katrin Szax, aki az EurópaTanács számára a jelentést állitja össze. Harri Helenius moszkvai finn nagykövet jelen volt a mari nyelvü nemzeti rádió megnyitásán. Ez a rádió a köztársaságban élő valamennyi nemzetiség nyelvén - orosz, mari, tatár, udmurt nyelven sugároz adásokat. A nagykövet felszólalt a rádióban. Mailis Reps észt közoktatási miniszter nem titkolta, hogy meghatotta a meleg fogadtatás a falusi iskolákban és kifejezésre juttatta, hogy szivesen megosztja nyelvoktatási módszerét. A külföldi delegációk képviselői, köztük Vajda József ideiglenes moszkvai magyar ügyvivő is, találkoztak a köztársaság elnökével, Leonyid Markelovval. A kongresszus részvevőinek nyilatkozatai teljes mértékben szerte fosszlatták az észt, a finn, és sajnos, a magyar sajtóban megjelent rágalmazó állitásokat. Még a komoly Népszabadság is azt állitotta a kongresszus második napján, magát meg nem nevező küldöttre hivatkozva, hogy az egész kongresszus a félelem légörében folyik. Nem kell hát csodálkozni azon, hogy azok, akik már az Európarlamentben is panaszt emeltek az orosz és a köztársasági vezetők ellen, rendkivül ingerülten reagáltak a kongresszus részvevőinek pozitiv nyilatkozataira. Maga az észt miniszterelnök sietett is kijelenteni, hogy az észt közoktatási miniszter nyilatkozatának szelleme nem felel meg az észt külpolitika vonalának. Ilyen politikát folytat ez az ország, amelyik megengedi magának, hogy semmibe vegye a tényeket...
Jellemző, hogy az Europarlamentben hoppon marad panasztevőktől elhatárolta magát a B-B-C rádió is, amelyik objektiv nyilatkozatot sugárzott a mari nemzeti kultúra és nyelvállitólagos üldözőjével, Leonyid Markelov köztársasági elnökkel, aki tényekkel érvelve bizonyitotta be, hogy a köztárságban élő minden nép, - oroszok, marik, tatárok, udmurtok békés egyetértésben élnek és ápolják nemzeti kultúrájukat. Ami pedig a mari lakosságot illeti, amelyiknek nemzeti nyelvét állitólag üldözik, azt egyszerűen felháboritja az ilyen hazugság, amelyik magukat európainak tartó országokból származik, jelentette ki a B-B-C rádiónak adott nyilatkozatában a Mari Köztársaság elnöke, Leonyid Markelov.
23.08.2005
 
 
A 1O-IK NEMZETKÖZI FINN-UGOR KONGRESSZUSRÓL JOSKÁR-OLÁBAN
 
Borisz Rogyionov kommentárja.
Lassan befejezéséhez ér a 10. Nemzetközi finnugor kongresszus, amelyet az idén az Oroszországi Mariföld fővárosában – Joskár Olában - rendeztek meg. 20 országból több mint 600 kutató érkezett az ötévente rendezendő fórumra. A résztvevők magas tudományos színvonalon vitatták meg a finnugor népek nemzeti kulturája, nyelve megőrzésének és fejlesztésének problémáit a globalizáció viszonyai közt. Természetesen, kiemelt figyelmet szenteltek a mari (azaz cseremisz) népnek, amely a Mari Köztársaság lakosságának 43 százalékát teszi ki.
A hozzászólalásokból kicsengett a megoldatlan problémák miatti aggodalom, azonban kudarcba fulladt egyes túlságosan politizált finn-ugor szakos tudósok azon kísérlete, hogy a mari nép állítólagos elnyomása miatt a Mari Köztársaság vezetőségével és Moszkvával való leszámolás fórumává változtassák a tudományos kongresszust.
A kongresszus küszöbén bizonyos körök Finnországban, Magyarországon és különösen Észtországban felszólították a szakmabelieket, hogy bojkottálják a fórumot, mert ugyanis „az utóbbi években sötét híre kelt a Mari Köztársaságnak”. Volt, aki engedett a nyomásnak, de Majlisz Repsz észt oktatásügyi miniszter úgy döntött, elutazik a kongresszusra, hogy a helyszínen saját véleményt alakíthasson.
És mit látott, hallott Joskár Olában? Először is, hogy a marik minden félelem nélkül, szabadon szólalhatnak meg anyanyelvükön a köztársaság fővárosában, hogy százezer példányszámban jelennek meg mari nyelvű könyvek, hogy a színházak pénzügyi támogatást kapnak a köztársasági kormánytól, hogy a falusi marinyelv- és irodalom-tanárok jó felkészülséggel rendelkeznek. „A mari iskolákban vannak ugyan problémák, de ezek nem nyelvi problémák” – hangsúlyozta a miniszter asszony a RIA Novosztyi hírügynökségnek adott interjújában. Az interjút megelőzően Majlisz Repsz három mariföldi járás tanintézményeit kereste fel. „Önnek Potyomkin-falvakat mutattak be” – magyarázta az észt vendégnek az „elnyomott” finnugorok jogaiért kardoskodó Pusztai János magyarországi professzor. Azonban az észt miniszter kitartott saját álláspontja mellett, sőt a mariföldi oktatásügyi minisztériummal együtműködési memorandumot írt alá.
Ezért a szabadelvűlégéért a miniszter asszonyra azonnal ráripakodtak Tallinból. „Repsz asszony véleménye nem egyezik Észtország külpolitikai vonalával” - jelentette ki az észt parlament házelnöke, Andrusz Anszip. Ezzel is bizonyítva a szándékot, hogy országa a továbbiakban is Oroszország finnugor népei elnyomásának kártyáját kívánja kijátszani, mit sem számolva a nyilvánvaló tényekkel.
19.08.2005
 
 
OROSZ POLITOLÓGUS A SAMIL BASZÁJEVVEL KÉSZITETT INTERJURÓL
 
Az orosz közvéleményben nemcsak az keltett negativ reagálást, hogy az
A-B-C amerikai televiziós társaság közölte Samil Baszájev csecsen terrorista bandavezér nyilatkozatát, hanem az is, ahogyan az illetékes amerikai hatóság reagált erre a tényre. Evvel kapcsolatos véleményét fejtette ki Jurij Tisszovszkij orosz politológus.
Baszájevet az egész világközösség terroristának tartja és szerepel az ENSZ Biztonsági Tanácsa megfelelő listáján is, többek közt az Egyesült Államok inditványára is, hangoztatja az orosz politológus. Az amerikai külügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy Washington a csecsen bandavezért továbbra is nemzetközi terroristának tartja, de úgymond nem tudja befolyásolni a tömegtájékoztatási eszközöket, nem tilthatja be nekik, hogy valamilyen anyagot közöljenek. És a továbbiakban értésre adta, hogy nem szabad egyenlőségjelet tennie a katari Al-Dzsazira televiziós társaságnak az iraki eseményekről közölt müsora és a Baszájev-interju közlése közt. Az amerikai diplomata véleménye szerint két teljesen különböző dologról van szó.
Hadd emlékeztessük rá hallgatóinkat, hogy annak idején az emlitett arab televiziós társaság ellen egész kampányt inditottak, amit az Egyesült Államok alelnöke és az amerikai hadügyminiszter irányitott. A két befolyásos amerikai államférfi nyomást gyakorolt iraki bábjaikra avval a céllal, hogy az Al-Dzsazira képviselőinek tevékenységét tiltsák be ebben az országban. Pedig ennek a televiziós társaságnak egyetlen bűne az volt, hogy az arab álláspontot képviselte az iraki eseményekkel kapcsolatban és birálta az Egyesült Államok jelenlegi vezetőségének politikáját. De megemlithetjük a Newsweek amerikai folyóirattal kapcsolatos esetet is. A folyóirat, mint ismeretes, tényeket közölt arról, hogy a Guantanamo börtönben amerikai porkolábok meggyalázták a Koránt. Az amerikai kormány nyomására a szerkesztőség kénytelen volt bocsánatot kérni a cikk nyilvánosságra hozataláért. Pedig később az akkor közölt tények teljes bizonyitást nyertek.
Azt láthatjuk tehát, hogy ebben az esetben szólásszabadság elvétől el lehetett tekinteni, de az A-B-C esetében nem! Az orosz külügyminisztérium a Baszájev-nyilkatkozat közlését a terrorizmus propagálásának elősegitéseként minősitette. Jurij Tisszovszkij ehhez még hozzáfűzi, hogy az illetékes amerikai hatóság ténylegesen védelmébe vette az A-B-C–t, ami a kettős mérce politikájának veszélyes megnyilvánulását jelenti. És lényegében a terrorizmust ösztönzi.
08.08.2005
 
 
CSECSEN TERRORISTA NYOM LONDONBAN
 
Anatolij Szafonov, az orosz elnök különképviselője, a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködés kérdéseiben, a napokban kijelentette, hogy Angliában legalább huszezer illegális csecsenföldi bevándorló él. Közülük sok rendelkezik harci tapasztalattal és sokan jelentenek veszélyt Viktor Nyagyein-Rajevszkij orosz politológus erről a következőket mondja:
ü Egyelőre mintha nem lenne közük a londoni terrorcselekményekhez. De a lényeg itt az, hogy a csecsen terroristák lényegében egységes nemzetközi terrorista hálózat alkotóelemei, amely hálózat az Angliában és más országokban elkövetett terrorcselekményekért felelős. Ezt a hálózatot szigorúan egységes központ tartja ellenőrzése alatt, amelyik saját céljai elérésére az iszlám lobogóját használja fel, és ezt a központot feltételesen Al-Kaidának lehet nevezni. Ez a központ irányit pakisztáni, algériai, marokkói, csecsen terroristákat egyik országból a másikba, finanszirozza azok akcióit. Orosz titkosszolgálat már régen megállapitotta a kapcsolatot a csecsen terroristák és az Al-Kaida közt. Ezek a terroristák valóban veszélyesek azokra az országokra is, ahol menedékre találnak.
De nem lehet, hogy ezek az elemek hálaérzelmet táplálnak az őket befogadó ország iránt?
Terroristák számára ismeretlen a hálaérzet. Hadd emlékeztessünk rá, hogy az Al-Kaidát amerikai és angol titkosszolgálat hozta létre és nevelte ki. Anglia politikai menedékjogot adott. Ahmed Zakájev csecsen bandavezérnek és cinkostársai most mondanak köszönetet mindezért. Csecsen banditák és a velük kapcsolatban álló más terroristák nyomát felfedezték már Franciaországban, Spanyolországban és Hollandiában. Biztosak lehetünk benne, hogy nem kerülikel Angliát sem.
01.08.2005
 
 
AZ OROSZ ELNÖK NÉPSZERŰSÉGE VERSENYEN KIVÜL ÁLL
 
Oroszország elnöke szupernépszerű,- erre a következtetésre jut az Orosz Országos Közvéleménykutatási Központ az ország lakossága körében végzett vizsgálat eredménye alapján. Valérij Fjodorovnak, a központ vezetőjének exkluziv nyilatkozata.
Központunk rendszeresen végez közvéleménykutatást,amelyiknek témája mindig ugyanaz: az orosz lakosság viszonya a fő szövetségi hatalmi szervekhez. Vizsgáljuk itt a megkérdezettek vizsonyát az elnökhöz, a parlament két házához, a kormányhoz. A mostani vizsgálaat ere4dménye nem keltett különösebb szenzációt, azok inkább csak alátámasztották azokat a törvényszerűségeket, amelyek jellemzőek: honfitársaink elég kritikusan fogadják a hatalom tevékenységét. És itt kivételt csak az elnök jelent, aki pozitiv polus szerepében jelentkezik, mint azegyetlen olyan államhatalmi szerv, amelyik valami reálisat tesz az ország érdekében. Vagyis az egyik oldalon ott van a hathatósan cseelekvő elnök, akihez reményeket fűznek és akinek tevékenységét nagyon hizelgően értékelik. A másik oldalon viszont ott van a Parlament és a kormány, amelyiknek munkáját nagyon alacsonyra becsülik. Különböző hónapokban azelnök tevékenységét helyesli az orosz lakosság hatvanöt illetve hetvenkét százaléka. Az Állami Duma tevékenységét a megkérdezetteknek csak husz százaléka helyesli, viszont elitéli hatvan százaléka. Természetesen negativ szerepet játszotti itt a kedvezmények pénzbeli juttatásokra cserélésével kapcsolatos társadalmi vita, amelyik lényegesen rontott a kormány és a parlament tekintélyén. Az elnök tekintélye viszont lényegesen nem változott. Ha ma rendeznének elnökválasztást, az ország választópolgárainak negyvennyolc százaléka ma is Vlagyimir Putyinra szavazna. A többi vetélytárs nem számithat komoly ellenfélnek, mivel Gennágyij Zjugánov, Vlagyimir Zsirinovszkij és Dmitrij Rogozin sem szerezné meg a szavazatok több mint hat százalékát.
Ami viszont az ugynevezett anti-vezetőket illeti, - Anatolij Csubajsz és Borisz Berezovszkij népszerősége sem változott. A moszkvai energetikaiválság után eléghosszú időre továbbra is Csubajsz tölti be az antivezető szerepét. Ha az oroszországi központnak ez adatait összehasonlitjuk mondjuk a megfelelő ukrajnai, kazahsztáni, belorussziai eredményekkel, azt láthatjuk, hogy ott nincs nagy különbség a parlament és az elnök népszerűsége közt. Körülbelül ez a helyzet a nyugati országokban is. Oroszországban viszont csak egyetlen intézmény és politikus tevékenységét , az elnök munkáját értékelik pozitivan, vonja le a végkövetkeztetést Valérij Fjodorov.
01.08.2005
 
 
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ ÉS AZ EURÓPAIAK ÉRDEKEI
 
Vacláv Klausz cseh elnök a mostani Európai Unió helyett Európai Államok Szervezetének megalakitása mellett foglalt állást. A cseh államfő véleménye szerint ez az új rendszer lehetőséget nyújtana az „Óvilág” lakói számára, hogy csak saját nemzeti képviselőik közvetitésével „jussanak egyetértésre”. Klausz cseh elnök feltételezi, hogy az új egyesülésnek saját egységes alkotmánnyal kellene rendelkeznie, amelyik elsősorban az alapvető emberi szasbadságjogokat védelmezné. Klausz úgy véli, hogy az EU-alkotmány ratifikációs folyamatának kudarca annak a politikai elitnek hibája, amelyik úgy akarta létrehozni az európai egységet, hogy nem tanácskozta meg a dolgot ennek a kontinensnek állampolgáraival.
Az Európai Unió most újra választás előtt áll. Nagyarányú vita alakul ki arról, hogy melyik modell felel meg leginkább az európai lakosság érdkeinek: a nemzeti, a központositott és föderativ, vagy pedig a decantralizált modell. Ugyanakkor a szakértők már korábban is felfigyeltek a centrifugális és centripetális tendenciákra a jelenkori Európában,aminek eredménye lett az EU kibővitése, az a gigászi örvény, amelyik magába szippantott mindenkit, Oroszország kivételével. Ugyanakkor olyan figyelmeztetés is elhangzott, hogy a merev föderalizálás útján történő előre haladás egy bizonyos szakaszban válságjelenségekhez vezethet az Európai Unióban. Mark Ejtin, az Európai Jogtudományi Intézet igazgatója úgy véli, hogy az egyszerű európai polgár egyik fő igénye Brüsszellel szemben az EU-intézmények úgynevezett fekete dobozban folytatott tevékenysége. Az euróbürokrácia a konzultációk zárt módszereit alkalmazza, a megállapodásokat pedig szük zárt légkörben késszitették elő. Az Európai Unió sajátszerű ugrásszerűbővitésének eredményeként a szervezet jelentős mértékben fosztotta meg magát szociális tömegbázisától.
Vlagyimir Gutnyik, az Orosz Tudományos Akadémia Európakutató Központjának vezetője erről a következőket mondja:
- Az európai lakosság gazdasági érdekeinek, politikai jogainak, állami szuverenitásának és szociális vivmányainak védelmezői nem szabad, hogy eufóriába essenek az integráció egyedül lehetséges modelljét illetően, állitja Vlagyimir Gutnyik. Az európai államokban még nagyobb felelősség hárul a politikusokra és a végrehajtó hatalom képviselőire, akik egyszerűen kötelesek számolni az integrációs folyamatok egész következménykomplexumával. A kontinentális Európában, Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól eltérően, hagyományosan magas szintű szociális szabványok vannak érvényben. Részben éppen ez a tényező befolyásolta az EU-alkotmányról folyó vita menetét az úgynevezett vén Európa és a keleti jövevények szemszögéből, véli Vlagyimir Gutnyik. A „Nagy Európa” ambiciózus célkitűzése igy szembe találta magát azokkal az új kihivásokkal, amelyek nem találtak befogadásra Nyugat-Európában, amelyiknek semmi kivánsága nincsen osztozkodni az újoncokkal.
Azt láthatjuk tehát, hogy az európai közösségen belül bőven akad még megoldatlan probléma, amelyek zsákutcába is vezethetik az Európai Uniót.
27.07.2005
 
 
 
Copyright © 2006 The Voice of Russia

Rambler's Top100

Rambler's Top100